FILOZOFIA TÉTELEK
|
KENNETH CLARK: NÉZETEIM A CIVILIZÁCIÓRÓL 1. Hajszál híján - Ruskin: „Nagy nemzetek 3 könyvben írják önéletrajzukat: tetteik könyvében, szavaik könyvében és művészetük könyvében. E könyvek egyike sem érthető meg a másik kettő ismerete nélkül, de közülük csak a harmadik a megbízható.” - Barbár társadalom is létrehozhat értékes műalkotást: - Pl. IX. századi viking hajó orrdísze - Pl. afrikai maszk kontra a Belvederei Apolló - Afrikai maszk: - Roger Fry egykori tulajdona - Megvan benn a nagy műalkotások minden sajátsága - A néger képzeletvilág sötét és félelmetes - Belvederei Apolló: - Ez volt Napóleon legnagyobb becsben tartott zsákmánya a Vatikánból - Mára teljesen elfeledték - Fejlettebb civilizációt testesít meg, mint a maszk, a hellén szellem fényesnek, bizalomgerjesztőnek látja a világot - A 2 kép ellentétnek jelentősége: az ember bizonyos korszakokban tudott magáról valamit, ami fölébe emelte a létért való mindennapos küzdelemnek - Nyugat-Európa azt az eszményt örökölte, hogy addig fejlessze a gondolatokat és az érzéseket, amíg a lehető legjobban meg nem közelítik a tökéletességet: az értelem, az igazságosság és a fizikai szépség egyensúlyát = kifejezési igény - Ez a görögöknél születik meg i.e. 5. században ? évszázadokon keresztül sztereotip és konvencionális minden művészet - Római birodalom hanyatlása és bukása - A civilizáció bármilyen szilárdnak és teljesnek tűnik, valójában romlékony - Ellenségei: - Félelem a negatívumoktól - Félelem a természetfelettitől - A kései antik világ tele van: - Értelmetlen rítusokkal - Titokzatos vallásokkal - Kimerültség, reménytelenség érzetével - Nincs a társadalomba vetett bizalom - Káoszt teremtenek és ebbe beleroppannak - Az iszlám megjelenése - 7. században új hit, erő megjelenése - az iszlám ereje egyszerűségében rejlik - a korai keresztény egyház erejét elapasztották a teológiai viták - Mohamed próféta a legegyszerűbb doktrínával nyerte meg híveit - Keresztény vándorlások - Nyugatra menekülnek a keresztények a barbárság újabb hulláma elől - Eredetileg a Földközi-tenger keleti partvidékéről, a kolostori élet őshazájából jöttek - 1. Csoport: Marseille és Tours vidéke - 2. Csoprt: Cornwall, a Hebridák partjai, Cork - Nincs könyvük, maradandó épületük, de volt aranyuk - Sok közöttük a kézműves - A mediterrán művészet tárgya ekkor az ember, a vándorlóké az állatok - Iona: biztonságos hely a vándorok számára - Szt. Kolumba alapította 543-ban - A kelta kereszténység központja 400 évig - Könyvmásolás elterjesztése - Bonyolult díszítésű betűk - Evangéliumok közvetítése, mégis alig van keresztény - Az embert szegényesen ábrázolják - ? A vikingek megjelenése: pompázatos mitológiájuk van, kegyetlenek és vadak, az utolsó európaiak, akik ellenállnak a kereszténységnek - A civilizáció emberi intelligencia - Korai szakaszában minden nagy civilizáció a sikeres hadviselésen alapult: a 7-8. század egy vége nincs western-történet - Nagy Károly: - A tettek első nagy embere - Általa találkozott ismét az atlanti világ és a mediterrán világ antik kultúrájával - Könyveket gyűjtött és másoltatott - Keleti császár 300 éven át egy sem járt Rómában, de amikor Nagy Károly 800-ban Rómába érkezett, a pápa megkoronázta, és kinevezte az új Szent Római Birodalom fejéül, semmibe véve, hogy Nagy Károly Konstantinápolyban székelt ? utóbb Nagy Károly szerint ez hiba volt - Megépítteti a ravennai San Vitale templom másolatát Aachenben - Birodalma Dániától az Adriai-tengerig terjedt - Birodalmának felbomlása után kialakult a maihoz sokban hasonlító Európa - A történészek a 10. századot olyan sötét és barbár kornak festik, mint a 7-et, de: - Rendeget műalkotása van ennek a kornak - Az uralkodók kéziratokat rendelnek, ékszerdíszes kötéssel - A kor gondolata: az anyagi szubsztancia egyedül a művészet által is szellemivé lényegíthető át - A keresztény művészet ekkor alakítja ki középkori arculatát: keresztrefeszítés - Új hatalom lép fel Európában: az egyház - Ekkorra befejeződik a vándorló barbárok hosszú uralma 2. A nagy olvadás - Az ember történelme folyamán 3 vagy 4 alkalommal ugrásszerűen lépett előrébb: 1. I.e. 3000 táján teljesen váratlanul megjelent a civilizáció Egyiptomban, Mezopotámiában és az Indus völgyében 2. I.e. VI. században Ióniában és Görögországban a filozófia, a természettudomány, a művészet, a költészet fellendülése és India lelki megvilágosodása 3. I.sz. 1100 táján megújul Nyugat-Európa, ez kihat az egész világra - Az élet minden területén rendkívüli energiák lendültek mozgásba, erőteljesebb lett a létezés - Ennek a hősies energiának anyagi megnyilvánulásai ma is láthatóak, pl. a durhami székesegyház, a Canterbury székesegyház, Tournus temploma - A nyugati civilizáció alapjában az egyház alkotása - Az egyház hatalmának negatív okai: - Nem szenvedte meg a feudalizmus hátrányait - Nem bajlódott a megosztandó örökségek kérdésével - ? megőrizhette, gyarapíthatta birtokait - Az egyház hatalmának pozitív okai: - A tehetségesek a papi pályát választották - Az egyház demokratikus intézmény volt, ahol a képességek szabad utat kaptak - Az egyház nemzetközi volta - Ha a XII. századi emberek intellektuális és érzelmi élete fölébe tudott emelkedni az elemi szükségleteknek, inspirációjukat és az irányítást az egyháztól kapták - Az emberi szellem kitárulkozására először a clunyi apátság adott módot: - A X. században alapították, Semuri Hugo alatt - Európa legnagyobb egyházi intézménye lett - Az épületcsoport a XIX. században pusztult el, csak a déli kereszthajó egy része és néhány szobortöredék maradt fenn - 415 láb hosszú, 118 láb széles - ünnepnapokon szőnyegekkel borították a falait - a padló mozaikképekkel volt burkolva - az egyházi pompa első túláradása, azt Európa-szerte mutatják az innen irányított kolostorok - Franciaországban 1200 kolostor működött - A délfrancia Moissac azért volt fontosabb, mert arra vezetett a compostellai zarándokútvonal. - Faragványaiban sok a clunyi stílusra jellemző mozzanat: élesen metszett formák, örvénylő drapériák, csavart vonalak - Fő szobrásza afféle román kori El Greco volt - A kapu szemöldökgerendáját tartó pillér mesebeli szörnyekkel van telizsúfolva - Souillaci templom: - Tartópillérén gonosz csőrű, gigantikus madarak és az egymásra zsúfolódó halandók plasztikus elevenséggel és tökéllyel ragadják meg a néző képzeletét - Tömény erdei rettenet, afféle totemoszlopa a vándorlásai végére jutott nyugati embernek - Nem tudni, mi köze ennek a keresztény értékekhez - A kor leghatalmasabb egyházi tekintélye, Clairvaux-i Szt. Bernát a clunyi stílus esküdt ellensége - Bernát tisztában volt a művészet erejével: az ő befolyása alatt emelt épületek (ún. ciszteri stílus) közelebb állnak a mai építészeti fogalmainkhoz, mint a kor többi alkotása - A XII. századi dinamizmus fizikai vonatkozását a zarándoklatok és a keresztes háborúk jelentették - A zarándoklatokat a túlvilági jutalom fejében vállalták az emberek - A zarándoklat veleje az ereklyék megtekintése volt - A legfőbb zarándokhely Jeruzsálem - Élénk szellem aktivitás jellemezte ezt a kort: - Pierre Abélard: - Legyűrhetetlen vitatkozó, delejes tanító, talányos alak - Lenéz mindenkit - „Értenem kell, hogy hihessek” (az anzelmi „Hinnem kell, hogy érthessek” megfordítása) - „A kétkedés útja vezet a kérdésekhez, a kérdések útja pedig az igazsághoz” - egy Cluny hálózatához tartozó rendházban halt meg - halála után Petrus Venerabilis, Cluny apátja azt írta Heloise-nak, hogy a mennyországban majd egyesülhet vele - Vézelay: - Clunyhoz tartozó apátság - Kapuin, oszlopfőin rengeteg a faragvány - Építőjének nevét kevéssé ismerjük - „Gislebertus hoc fecit”-felirat az autuni székesegyház kapuján: Krisztus lába alatt - Gislebertus egyedül készítette a székesegyház valamennyi díszítményét - Extrovertált típus - Fő erőssége a drámai sodrás - Gazdag, pompás díszítettség - A lényeg az emberben, az elbeszélésben rejlik - Gislebertus Éva-figurája az első női akt az antikvitás óta, amely örvendezni látszik az emberi test szépségének - Gislebertus dolgozot Clunyban, Vézelayban - Szt. Denis király apátsága Suger apátnak köszönheti, hogy szerepet kapott az európai civilizáció történetében - Suger: - Származását homály fedi - 7 évig Franciaország régense - „Az erkölcsi és a természeti törvények szerint az angolok vannak alárendelve a franciáknak” - a középkor egyik legérdekesebb dokumentuma az a beszámoló, amelyet ő írt Szt. Denis maga vezette építkezéséről: az aranyoltárról, a feszületekről, az értékes kristályokról (a francia forradalom elpusztította ezeket a kincseket) - filozófiája egy jellegzetes középkori fogalomzavaron alapult: Szent Dénest az apátság védőszentjét összetévesztették egy athéni Dionüsziosszal, akit Szent Pál térített meg - „Tompa elménk csak az anyagiakon át emelkedhet föl az igazsághoz” - bevezette a gótikus építészeti stílust: csúcsív, magas ablakok könnyedsége, rózsaablak - Chartres: - 1164-ben készült el - a harmonikus arányok remekműve - a platón nyomdokaiban járó filozófiai iskola központja volt - főkapuján a világ legnépszerűbb szoboregyüttese látható - arányai bonyolult matematikát tükröznek, egyetlen arány nincs kiszámítva: a nyugati omlokzat viszonya a tornyokhoz: alapja ingatag volt, ezért le kellett bontani - itt őrizték a Szent Szűz leghíresebb ereklyéjét: azt a köpenyt, amelyet az angyali Üdvözlet idején hordott (ennek nagy szerepe van a Mária-kultusz népszerűsítésében) - 1194-ben tűzvész pusztította el, majd újat építenek, abban a stílusban, amelyre Suger apát nyomta rá tekintélye bélyegét a Szt. Denisben: - Ez a stílus a gótika: - Harmonikus enteriőr - Súlytalanná teszi a köveket (mint a lélek súlytalan kifejezésének eszközét) - Színes üvegablakok levegő vibrálásának érzete - A Chartres az európai civilizáció első nagy ébredésének kvintesszenciája, egyszersmind az a híd, amely a román művészetből a gótikusba, Abélard világából Aquinói Szt. Tamás világába, a nyughatatlan érdeklődés világából a rend és a rendszer világába vezet át 3. Románc és realitás - Az érett gótika fantasztikusnak, fényuzonek tetszik: - ez az, amit a marxisták hivalkodó fogyasztásnak neveznek. - A gótikus képzeletvilág fantáziaképei mögött megmaradt az éles valóságérzék. - A középkori ember igen tisztán tudta látni a dolgokat, de úgy hitte, hogy a jelenségek jelképei csak egy ideális rendnek, s ez utóbbi az egyedüli valóság. - A görög és a római civilizáció óta mindössze két vagy három új vonással gyarapodott az európai lélek, - ezek közül a legfurcsább és legnehezebben értheto az eszményi vagy udvari szerelem érzése. - Ez ugyanis hiányzott az ókorban. - A témának hatalmas irodalma támadt, és egészen 1945-ig élt tovább a lovagias, sokszor eltúlzott gesztusok egynémelyike. - A Kezdet: - A zarándokok és a keresztes vitézek ráleltek a mozlim világban a perzsa irodalom hagyományaira, amelyekben az asszonyokat, extravagáns tiszteletet és odaadás övezte. - A szerelmi házasság csak a késo 18. század találmánya. - A középkori házasságok kizárólag vagyoni megfontolásból köttettek. - Valószínuleg a Mária-kultusznak is köze volt ehhez - A középkori szerelmi lírában sokszor nem tudni, hogy a költemény a költo kedveséhez, vagy a Szent Szuzhöz szól-e. - Az ideális szerelem kultusza összefüggésben van a 13. századi Madonna-képek elragadó szépségével és kifinomultságával. - Ezekhez képest durvák a többi asszonyimádó korok szépségei, pl.: a 16. századi velenceiek alkotásai. - A gyöngéd fizikai szépséggel új ritmus, az édes új stílus ritmusa párosult. - Az kétségtelen, hogy a noket a csodálóik, még a férjeik is ilyennek akarták látni, de ezekkel a pompás teremtményekkel elég kíméletlenül bántak. - Ránk maradt egy kézikönyv, amely a nokkel való bánásmódról szól, pontosabban arról, hogy hogyan kell felnevelni egy leánygyermeket (verni, éheztetni, hajánál fogva vonszolni… stb.). - A lovagi szerelem nemcsak a lírának volt tárgya: régóta foglalkozott vele a verses és a prózai epika is. - A gótika évszázadai még valamivel hozzájárultak az európai tudat gazdagodásához: - azzal az eszme- és érzelemvilággal, amelyet a „romantikus” és a „románc” szavak fejeznek ki. - A romantika még csak nem is a gótikus kor találmánya: valószínuleg a román kor szülötte. - A gótikus kor muvészetének és fejlodésének négy fivér volt a négy legnagyobb patrónusa: V. Károly francia király, Burgundia hercege, Anjou Lajos és Berry hercege. - A 13. század érzékeny kifinomultsága több mint egy évszázadig éreztette még hatását. - A korai 14. század feszessége és feszültsége 1380 után elveszett: kárpótlásul jócskán kifinomultabb lett a muvészet. - A gótikus szobrászok már a 13. század derekán nagy kedvvel faragtak leveleket, virágokat, a madaraknak pedig egyszeruen megszállottja volt a középkor. - A madár vidám, reményteli szemtelen és mozgékony – s ráadásul lényeges eleme a középkori heraldikának. - A virágok és a fák egymás mellé, sík területre vannak kiteregetve. - Az európai civilizáció legnagyobb erénye az, hogy mindig képes volt változtatni, mindig meg tudott újulni. - Nem a statikus tökély a vezérelve, hanem a gondolat és az inspiráció: még a lovagiasság vagy az udvariasság eszménye is váratlan formákban képek megújulni. - Város, polgár, civil, polgári életforma. - Közvetlen hatásuk van arra a jelenségre, amit mi civilizációnak nevezünk. - A 19. századi történészek szilárdan hitték, hogy a civilizáció a 14. századi itáliai köztársaságokkal kezdodött. - Ám ugyanúgy létrejöhetett egy kolostorban, vagy akár egy udvarban, mint ahogy egy városban is. - A 13. századi Firenzében a rendszer, szemben a lovagi rendszerrel, realisztikus volt, s erre a legjobb bizonyíték az, hogy fenn tudott maradni. - A kizsákmányoló hatalom egy-két család kezében összpontosult: a hatalmat a céhrendszer eszközével gyakorolták, amibe a munkásnak semmi beleszólása nem volt. - Ugyanakkor az új kereskedoosztály, kora muvészetének pártfogójaként, legalább olyan értelmes volt, mint az arisztokrácia. - Ez a muvészet képes volt a növekedésre, a fejlodésre, mivel három dimenzióban mozgott. - A kétdimenziós muvészet – falikárpit – varázslatos, de egy ido után nem tudott tovább fejlodni. - Amint az ember bevezeti a harmadik dimenziót – teret, tömörséget – korlátlanná válnak a terjeszkedés és a fejlodés lehetoségei. 4. Minden dolgok mértéke: az ember - A 15. századi Firenzében a lovagi eszményt kiszorította a hírnév eszménye. - Bruni és barátai az antik görög és római szerzoktol kölcsönözték az új eszményt. - A reneszánsz legnagyobbrészt az antik irodalom tanulmányozásán alapul. - De a középkoriak forrásai szukösek voltak, a rendelkezésükre álló szövegek kétes értékuek, s értelmezéseik gyakran önkényesek. - Sok reneszánsz festmény ábrázolja a munkájába merülo tudós filológust valamely egyházatya, leginkább Szt. Jeromos vagy Szt. Ágoston képében. - Noha a görög és latin tanulmányok erosen hatottak a firenzeiek gondolkodásmódjára, stílusára és erkölcsi ítéloképességére, muvészetüket nemigen befolyásolták. - Az egykorú építészet pedig egyáltalán nem volt antik. - A stílus Brunelleschi újítása volt. - Stílusa azoknak a világos feju, ragyogó elméju embereknek az igényeit elégítette ki, akik abban a pillanatban jelentek meg Firenze színpadán, amikor a kereskedelem és a bankszakma szigorúbb figyelme lazulni kezdett, és az élet fontosabb lett a pénzkeresésnél. - A reneszánsz épületek a román és a gótikus épületekhez képest valóban kicsinyek. - Nem akarják méreteikkel, tömegükkel mellbe vágni, lesújtani a nézot, miként az Isten-központú építészet. - Az új stílusban minden az emberi szükségletek ésszeru léptékéhez igazodik. - Arra vannak szánva ezek az épületek, hogy tudatosítsák az emberben a tulajdon erejét, éreztessék teljes erkölcsi és intellektuális lény voltát. - Az emberi méltóság mellett tesznek hitet. - A gravitas, az erkölcsi tisztaság súlyos lépte unalmassá válik, ha nem szegődik kísérőjeléül a könnyű léptű elem. - A korai reneszánsz építészet alapja a matematikai, s kiváltképpen a geometriai szenvedély. - A reneszánsz építészek sokkal egyszerűbb geometriai formákkal éltek – a négyzettel és a körrel – s azt az elgondolást dédelgették, hogy ezek felelnek meg a leginkább az emberi testnek: az emberi test és a mértani formák úgymond, szavatolják egymás tökéletességét. A gondolat egy antik építész-teoretikustól, Vitruviustól származik, ismerték tehát a középkori építészek is. - Hasonló érzülettel közeledtek a festészethez is; - a perspektíva néven ismert rendszerben gondolkodva úgy képzelték, hogy matematikai számításokkal sík felületen is pontosan kijelölhető az alakok térbeli helye. - Valószínűleg ez is Brunelleschi találmánya, de legteljesebben nem ő, hanem két barátja, Ghiberthi és Donatello valósította meg: e két művész lapos domborművei egyfajta festészetként értelmezhetők. - A perspektíva és a civilizáció kapcsolata: - A kezdeti időkben mindenképpen volt kapcsolat. - Az a hit, hogy a valós környezetben ábrázolható az ember, és bizonyíthatóan harmonikus rendben csoportosíthatók az alakok, jelképes kifejeződése volt egy új gondolatnak, amely kijelölte az ember helyét a dolgok rendjében, és hitt abban, hogy az ember maga irányítja a sorsát. - A perspektíva elsősorban városi jelenetek ábrázolásában játszott szerepet, már csak azért is, mivel előnyeit leginkább a kövezett padlók és a távolba vesző árkádok megjelenítésével igazolhatta. - A korai firenzei reneszánsz városi kultúra volt, méltán nevezték a burzsoá kultúrájának - A firenzei kézművesek között dúló nyers és nyílt verseny nemcsak a technikai mércét állította magasra, hanem gondoskodott arról is, hogy ne legyen értetlenség az intelligens patrónus és a művész között. - Bruni: - A firenzeiek és az athéniak között felfedezett párhuzamok: - Érdeklődők voltak mindketten, eleven eszűek, s felsőfokon értettek gondolataik láthatóvá tételéhez. - Mindketten szerették a szépséget. - A középkori embert szabály szerint társadalmi rangja jelképeként ábrázolták: a Santa Maria Novella Spanyol kápolnájának festője, noha sok eleven részletet festett meg, a királyokból, pápákból, püspökökből sztereotip figurákat csinált, – az volt a lényeg, hogy rangjukat nyomban felismerjék szerte a gótikus világban. - A realisztikus portréművészetet – mely egyedi arcvonásokkal a modell benső életét képes megjeleníteni – Flandriában találták fel, és Jan van Eyck ecsetjén csakhamar tökélyre is jutott. - Van Eyck személyiségfeltáró munkája nem állt meg az arcvonásoknál. - Saját környezetükben festette meg az embereket. - Ilyen atmoszferikus finomságok ábrázolására a firenzeiek kísérletet sem tettek – eredendően szobrászi beállítottságú művészek voltak. - Portré-mellszobraik realizmusát azonban szinte flamand tökélyre vitték. - A 15. század derekán új irányba fordult Firenze szellemi élete: Firenze megszűnt köztársaságnak lenni, csak nevében maradt az; a tényleges hatalmat Lorenzo de’ Medici gyakorolta. - A versek nagyon érdekelték, de a képzőművészet egyáltalán nem. - Korának emlékezetes festményeit unokaöccse, Lorenzino rendelte meg. - Az individuum fölfedezése a korai 15. századi Firenzének köszönhető. - A reneszánsz évszázadának utolsó negyede nemcsak ennyivel marad adósa az észak-itáliai kis udvaroknak: Ferrarának, Mantovának, Urbinonak. - Az urbinói udvar élete a nyugati civilizáció egyik ormát jelentette, s ez annak köszönhető, hogy az első urbinói herceg, Federigo Montefeltro nemcsak művelt és intelligens ember volt, de korának legnagyobb hadvezére is, aki meg tudta védelmezni birtokait útonálló szomszédaitól. - Szenvedélyes könyvgyűjtő volt, és a művészeti remekeket meg kellett védeni. - Az urbinói palotának saját stílusa van. - Árkádos udvara higgadt és időtlen. - A termek világosak, levegősek. - Az urbinói kastély civilizációs szerepe túlmutat a 15. századon. - Még a köztársasági Firenzében is viszonylag keveseket érintett meg a reneszánsz szelleme, a kisebb városokban pedig, Urbinóban, Mantovában ez a szellem az udvarra korlátozódott. - A korái itáliai reneszánsznak nem voltak eléggé szilárdak az alapjai. - A kevesek túlságosan elszakadtak a sokaktól, és nem is csak tudásban és intelligenciában, hanem alapvető elgondolásaikban is. - A humanisták első két nemzedékének letűntével nem maradt elegendő súlya a mozgalomnak, s megindult az emberléptékű értékek ellen ható reakció. 5. A hős, mint művész - A szín Firenzéből Rómába, a súlyos tömbök városába tevődött át. - Ez a város a császári pompa vagyona lett, s csak az egyetlen antik imperátor, Marcus Aurelius arca ütött át az egyhangúságon. - Rómában álltak az antikvitás nagy épületei, a középkorban pedig egyszerűen agyonnyomta az embert ez a gigantikus lépték. - A római színtér politikai okok miatt is sokat változott. - A száműzetés után a pápa visszatért földi hatalma színhelyére. - V. Miklós, Alberti és a humanisták barátja volt az első ember, aki meglátta, hogy a pápai Róma újjáélesztheti a pogány Róma dicsőségét. - II. Pius annak szentelte életét, hogy megmentse a kereszténységet a török veszedelemtől. - IV. Sixtus pedig megalapította a vatikáni könyvtárat. - Antikvitás: - A 15. századi Firenze polgárai szenvedéllyel kutatták és olvasták a klasszikus auktorokat, latinul leveleztek egymással. - De a képzeletviláguk mindenestül gótikus maradt. - Az antikvitás álmának első, többé-kevésbé hiteles ábrázolása a Caesar diadala sorozat, amelyet Mantegna festett 1480 táján. - Mantegna szenvedélyesen kutatott a régi római városok romjai között: hiteles mintát keresett minden egyes megfestendő vázája vagy harsonája számára, s tudását alárendelte a Roma sodrása és fegyelme iránti érzékének. - Az első igazán antik hatásokat újjáélesztő ember Michelangelo volt. - 1496-ban Rómába ment és görög-római szobormásolatokat kezdett készíteni. - Egy ilyen másolatát eredeti antik szoborként adták el – ez volt az első feljegyzett műtárgyhamisítás. - Michelangelo 1501-ben visszatért Firenzébe. - Eközben Firenzében (közjáték): 1494-ben elkergették a Medicieket, kikiáltották a köztársaságot. - A köztársaság, diadala demonstrálására, sok hősies-hazafias témájú műalkotást rendelt meg, többek között egy gigantikus Dávid-szobrot. - Természetesen Michelangelo így került be a köztudatba. - Ha csak Dávid testét nézzük, akár egy szokatlanul feszes és eleven szobor; ám amikor az arcára pillantunk, a szellem olyan erőfeszítéseit látjuk, amelyet az antik világ nem ismerhetett. - Ez a tulajdonság, amit talán hősiességnek neveznénk, sokaknál nem fér bele a civilizáció fogalmába. - Ez a lelkület megveti a kényelmet, s nem kér azokból az örömökből, amelyeket az úgynevezett civilizált élet tartogat a számára. - A boldogság ellensége ez az attitűd. - A köztársasági eszme e nagy nekibuzdulásában bízták meg Michelangelót a nagy tanácsterem freskóinak elkészítésével. - Michelangelo fürdés közben meglepett firenzei katonákat akartak festeni, s csak azért, hogy ürügye legyen aktok ábrázolására. - A ránk maradt vázlatok megmagyarázzák, hogy miért. - Ez volt az emberi test első mérvadó megfogalmazása – felmutatta a testet, amelyet a gótikus korban szégyellni és rejtegetni illett; a testet, amelyet olyan fékevesztetten dicsőített Alberti; Michelangelo mutatta meg, hogy az emberi test nemes érzelmek, életadó energiák és az isteni tökéletesség kifejezésére is alkalmas. - És ennek a gondolatnak hatása egészen Picasso Avignoni kisasszonyokjáig tartott. - A Sixtus-kápolna mennyezete szenvedélyes hitvallás az emberi test, gondolat és lélek egysége mellett. - Michelangelo számára a lélek volt a legfontosabb. - Raffaello mindenestül korának embere volt. - Ő volt a legnagyobb harmóniateremtő. - Kétesebb értékűek azok a tervei, amelyeket a Sixtus-kápolna falikárpit sorozatához készített. - Az apostolok életéből vett jeleneteket illusztrálta. - Az apostolok márpedig szegény emberek voltak, hallgatóságuk a köznép keresztmetszetét képviselte. - Raffaello mégis egyöntetűen daliás, nemes alakokat csinált belőlük, ami jó is arra a célra, hogy a hívek, felhagyva mindennapos tevékenységükkel, felemelkedjenek egy időre, erre a magaslatra. - Leonardo da Vinci a történészek szerint jellegzetes reneszánsz ember. - Tévedés: Leonardo, ha egyáltalán tartozik valamelyik korhoz, hát leginkább a kései 17. századhoz; de valójában sehová sem sorolható. - Bizonyos reneszánsz vonásoknak természetesen ő sem volt híjával. - Szerette a szépséget és a kecses mozdulatokat. - Előfutára volt a 16. századi megalomániának. - Mindezeket a képességeket egyetlen szenvedély vezérelte – az érdeklődés – nem reneszánszkori sajátosság. - Mindennek, amit csak meglátott, kíváncsi lett a miértjére és a hogyanjára. - Leonardo érdeklődésénél csak a szellemi energiái voltak nagyobbak. - Minden kérdése az emberre volt visszakövetkeztethető. 6. Tiltakozás és kommunikáció - Húsz évig sem tartott az emberi teljesítmény ama korszaka, amelyet Michelangelo és Leonardo Da Vinci neve képvisel. - Ezt a kort mindenütt kényelmetlen, szorongásos, s gyakran katasztrófába torkolló esztendők követték. - A nagy olvadás kora óta első ízben történt meg, hogy kétségbe vonták a civilizált értékeket, s néhány évig úgy tetszett: elvesznek a reneszánsz vívmányai: az individuum felfedezése, az ember és környezete közötti összhang érzete. - Riemenschneider (Rímensnájder) szobrai tisztán érzékeltetik a 15. század végi északi ember jellemét. - Elsőként a mélyen átélt személyes vallásosság tűnik szembe. - Az északi arcok egy veszedelmesebb jellemvonásáról tanúskodtak: tetten érhető rajtuk a hisztériára való hajlam. - Egyre-másra éledeztek a vallási mozgalmak a katolikus egyház peremvidékén. Az erjedés már a század elején elkezdődött, amikor Husz János követői kis híján megsemmisítették Csehország udvari kultúráját. - Az 1490-es években nem mutatkoztak meg ezek a destruktív nemzeti sajátosságok. Ű - Az emberek még az internacionalizmus korát élték. - 1498-ban Erasmus érkezett Oxfordba, és ő lett a civilizáció egyik szószólója, s kora legnagyobb internacionalistája. - Helyről helyre járt egész életében, részben hogy kerülje a járványt, és azért mert nyughatatlan lett, ha túl sokáig maradt egy helyen. - Ha a 15. századi Angliában uralkodó barbár és zilált állapotokat tekintjük, meglepő intézmény lehetett az oxfordi és a cambridge-i egyetem; az Erasmust fogadó Oxfordban kellett lennie néhány jámbor és felvilágosult főnek. - A légkör provinciális volt és bárdolatlan, de 1500 táján megvolt a maga értéke ennek a naivitásnak, és Erasmus, aki sok minden volt, csak naiv nem, nyilván értékelte is. - Ismerte annyira az egyházat, hogy tudja, reformokra szorul, és nem is csak intézményeikben, de tanításaiban is. - Európa e nagy civilizáló tényezője megfeneklett - Erasmus elbűvölő személyiség volt. - Leveleit vizuális bizonyítékokkal is alátámaszthatjuk, ugyanis barátja volt a kor legnagyobb portréfestőjének, Hans Holbeinnak (Holbájn). - Holbein Erasmus-portréi már az idősebb, híres tudóst állítják elénk. - Holbein Erasmus angliai körének tagjait is megörökítette, így például Sir Thomas More-t. Az ismerősök közül néhányan, olyanok, mint akiknek nincsenek illúzióik a VIII. Henrik udvarában virágzó civilizáció átmeneti jellegével kapcsolatban. - Aki egy mértéktartó és istenfélő társadalom nyomait keresi, annak Holbeinhoz kell fordulnia. - A szó erejét a nyomtatás feltalálása tette átütővé. - Gutenberg 1455-ben nyomtatta ki bibliáját. - A nyomdászok még a kódexmásolók versenytársainak tartották magukat. - Az első ember, aki teljes mértékben kihasználta a sajtóprés adta lehetőségeket, maga Erasmus volt. - Bizonyos értelemben ő volt a világ első zsurnalisztája: tiszta, elegáns stílusú (latin nyelvű) véleménye volt mindenről a világon; többféleképpen értelmezhetően fogalmazott. - Ontotta magából a vitairatokat, az antológiákat, a bevezetéseket. - Így például mesterművét. A Balgaság dicséretét. - A mű sokban hasonlít Voltaire Candide-jához. - Erasmus kiosztotta mindenkinek a magáét. - Az egyik lap margóján Holbein rajza látható az írópultjánál ülő Erasmusról. - Bizonyos tekintetben Leonardóhoz hasonlít. - Első ízben fordult elő a történelemben, hogy egy elfogulatlan és szellemes értekezés Európa-szerte eljutott az olvasók ezreihez. - A Balgaság dicsérete után Erasmus teológiai témáknak szentelte magát: görög eredetiből fordította le az Újszövetséget. - Műveltségét, intelligenciáját és kristálytiszta stílusát az igazság szolgálatába állította. - Amikor Erasmus a felvilágosodást és a tudást terjesztette szerte a világban, a nyomdaművészet egy újabb fejleménye, a fametszés foglalkoztatta az emberek képzeletét. - A képek sokszorosíthatósága merőben más alapokra fektette ezt a kommunikációs formát: széles körűbbé, egyszersmind meghittebbé tette. - Az új találmány megtalálta a maga emberét: Albrecht Dürert. - Nagyképű és mértéktelenül hiú volt. - Önarcképe, amely Madridban látható, a tulajdon érzékenységében tetszelgő, csigás hajfürtökkel keretezett ábrázat az önszeretet mesterműve. - Két évvel később ennél is tovább merészkedett: Jézus hagyományos tartásában, az ő hasonmásaként festette meg magát. - Dürernek megvolt a maga elképzelése az emberiséget elsöprő katasztrófáról. - És őbenne is munkált Leonardo érdeklődése, gyűjtötte a különlegességeket és ritkaságokat. - Önimádata csak része volt általános pszichológiai érdeklődésének, s ennek a szenvedélynek köszönhetjük a nyugati ember egyik legnagyobb profetikus dokumentumát a Melancholia I című rézmetszetet: - Az emberalak a legfejlettebb formájában mutatja az embert, felfelé meredő szárnyakkal. - Rodin Gondolkodójának testtartásában ül, kezében ott a körző, a mérés eszköze, mellyel a tudomány le fogja igázni a világot. - Körülötte az alkotó tevékenység eszközei: fogó, mérleg, kalapács, stb. - Minden azonban szétszórva hever, és az angyal-ember az emberi erőfeszítések hiábavalóságán mereng tétlenül. - Megszállott tekintete mélységes pszichikus nyugtalanságról árulkodik. - A német szellem nemcsak Dürert és a reformációt adta a világnak, hanem a pszichoanalízist is. - Dürer a felszíni jelenségek hajszálpontos megfigyelését rendkívül termékeny képzeletével tudta ötvözni. - Bibliai tárgyú fa- és rézmetszetei abszolút meggyőződést közvetítettek. - Dürer idővel feltétlen tudású mestere lett a kora művészi technikáinak, különösen a perspektívaábrázolásnak, amellyel ő, nemcsak mint holmi intellektuális játékkal élt, hanem képei valószerűségét fokozta általa. - Fametszetei a tényszerűt, a pontosat láttatják. - Amikor Erasmus végzett Szt. Jeromos leveleinek fordításával, Dürer rézbe metszette a munkálkodó szentet. - Michelangelo munkásságában testet öltött a hősi szellem, Németországban Luther személye szavakban és tettekben is megjelent. - Lenyűgöző, magával ragadó egyéniség volt, éppen az a fajta vezér, akire a legkomolyabb németek mindig vártak. - Felszabadította a hisztéria és az erőszak lappangó indulatait. - Volt egy másik jellegzetes északi jelenség is: a földhöztapadt, mondhatni állati ellenségeskedés a józanésszel, és az illendőséggel szemben, amelyet az északi ember még az őserdőből hozott magával. - Erasmust a parasztfelkelés néven ismert nagy népi lázadás rémülettel töltötte el, s arra buzdította uralkodó pártfogóit, hogy fojtsák vérbe. - Luther amúgy nem volt a pusztítás híve, még csak a faragott képek pusztulását sem kívánta. - Híveinek nagyobb része azonban semmivel nem kötődött a múlthoz, számukra a múlt a tűrhetetlen szolgasággal volt egyértelmű. - Így lett végül destruktív a protestantizmus, és így lett valóságos katasztrófa azok szemében, akik kedvelik a szépség látható megnyilvánulásait. - Tudomásunk van arról, hogy hogyan jártak templomról-templomra a biztosok, nem kegyelmezve a legeldugottabb kis plébániának sem, hogyan törtek össze mindent, ami szép, s nemcsak a szobrokat és képeket, de a faragott keresztelőkút-borítókat és oltárdíszeket is – mindent, amihez könnyen hozzáférkőzhettek. - Működésük eredménye ott látható minden régi angol templomban és székesegyházban, sok helyütt francia földön is. - Persze másik oldalt is meg kell vizsgálnunk. - Ha egy civilizáció nem akar széthullani, vagy megkövülni, mint például az ókori Egyiptom, akkor olyan gyökerekből kell új erőt szívnia, amelyek mélyebbre nyúlnak, mint a reneszánsz szellemi és művészeti diadalait tápláló gyökerek. - Így teremtődött végül egy új civilizáció, de ez már nem a képmások, hanem a szavak civilizációja lett. Luther szavakat adott honfitársainak. - Német nyelvre fordította a Bibliát, ezzel nemcsak megadva a lehetőséget a köznépnek, de a gondolat építőanyagával is megajándékozta őket. - Bármi is lett a hosszú protestantizmus hatása, a közvetlen következmények igen gyászosak voltak, s nemcsak a művészet, de az élet szempontjából is. - Nem csoda, ha a kor művészete, amely újabban intő jelként, ismét divatba jött a manierizmus mutatós címszavával, sutba dobta a tisztességbe és az ember magasabb elhivatottságába vetett hitet, amelyet még a reneszánsz tűzött zászlójára. - A vallásháborúk új jelenséget honosítottak meg az európai civilizációban: az intellektuális elzárkózást. - Petrarca és Erasmus még a legmagasabb politika szintjén hasznosította képességeit: uralkodók hallgattak tanácsaira. - Jogtudójuk, a 16. század közepének legnagyobb humanistája visszavonult tornyába: Michel de Montaigne. - Bordeaux városának volt meglehetősen lelkiismeretes polgármestere. - Mélységesen szkeptikus volt az egész keresztény vallással szemben. - Esszéiben a görög és a római auktoroktól idéz, de műveltségénél sokkal fontosabb pártatlansága. - Szellemét csak egyetlen dolog tartotta megszállva: kimondani az igazságot. - Montaigne mindig az érem másik oldalát nézte, bármilyen botrányos is volt konvencionális mérték szerint. - Az önvizsgálat fájdalmas penitenciája Montaigne számára öröm volt. S - hogy közölhesse örömeit, feltalálta az esszét, s három évszázadon át, Bacontól Hazlittig ez lett a humanista kommunikáció bevett formája. - Voltaképpen ezek az önvizsgálatok vetettek véget a reneszánsz hősies szellemének. - Ilyen egocentrikus elszigeteltséget kényszerítettek a vallásháborúk a legcivilizáltabb 16. század végi európaira. - Volt azonban egy ország, amelyben – 1570 után – a polgárháborútól vagy a személyes bosszútól való rettegés nélkül élhetett az ember: Anglia. - Nyers volt, lelkiismeretlen és lompos. - De ha a civilizáció előfeltételének az intellektuális energiát, a szellemi szabadságot, a szépérzéket és a hallhatatlanság vágyát tekintjük, akkor Marlowe és Spenser, Dowland és Byrd kora méltán nevezhető a civilizáció egy fajtájának. - Fantasztikus építészet, csupa kő és üveg palotákat, gazdag fekete-fehér mintázatú falakat is teremtett ez a kor, körülárkolatlan, védtelen és tűrhetetlenül huzatos hajlékokat, de olyanokat, amelyek szabad kapcsolatokat teremtettek az embereknek egymással és a természettel; s éppen ez az, amire napjaink építészete is törekszik. - Ez a háttere Shakespeare-nek. - Ő a maga szellemi szabadságával, páratlan öntudatával, meg azzal, hogy teljességgel semmibe vett minden dogmát, mintegy összefoglalja és megvilágosítja azt a kort, amelyről az imént szóltam. - Shakespeare volt az első és talán utolsó igazán nagy költő, aki vallásos hit nélkül, sőt a humanisták emberhite nélkül élt. 7. Pompa és engedelmesség - Róma és a római egyház visszaszerezte elvesztett birtokai nagy részét, és ismét nagy szellemi erővé küzdötte fel magát. - A katolikus megújhodási népi mozgalom volt: a rituáléval, a képmásokkal és a jelképekkel olyan eszközt adott a nép kezébe, amellyel legmélyebben szántó lelki szükségleteit elégíthette ki, s visszanyerhette lelki békéjét. - 1527 után azonban megrendült az általános bizalom és bizakodás. - Michelangelo vonakodva vállalta el az Utolsó Ítélet munkálatait; Kelemen utóda azonban, III. Pál, a Farnese-házbeli pápa rávette, hogy fejezze be művét, bár ekkor már más volt a festmény célja: - Az egyház hatalmának megmutatásának szánták, és meg akarták mutatni, hogy mi vár az eretnekekre és a szakadárokra. - Ez a freskó már a szigor korának a terméke, amikor a katolikus egyház ugyanolyan puritán lelkülettel nyúlt a problémáihoz, mint a protestánsok. - III. Pál mondhatni a korrupció melegágyából jutott hatalomra. - Kultúráját és vonzalmait tekintve a reneszánsz embere volt; hivatalosan elismerte a jezsuita rendet és összehívta a tridenti zsinatot. - 1546-ban III. Pál Michelangelót bízta meg a Szt. Péter székesegyház építésének felügyeletével, s így a művész szellemi kapocs lett a reneszánsz és az ellenreformáció között. - Az összes nem hivatásos építész közül Michelangelo volt a legkalandosabb természet, őt kötötték a legkevésbé a klasszicizmus és a funkció követelményei. - A Szt. Péter bazilikán Michelangelo előtt négy másik építész is dolgozott: álltak már a középső pillérei, s a környező falak egy része, mégis ő volt az, aki rá tudta nyomni személyisége egységesítő bélyegét az épületre. - A kupola végül Della Porta tervei szerint készült el. - Della Porta a késő 16. századi Róma nagyon kevés jó építésze közé tartozott. - A kor festőművészei még gyengébbek voltak. Jellemzője: modoros, félszeg, önismétlő festészet. - A kor inkább a konszolidációnak, s nem az újat-teremtésnek kedvezett. - A szigor és a visszafogottság kora volt ez; szellemét jól példázza vezéregyénisége, Borromei Szent Károly, akinek legendás aszketicizmusát Crespi festménye örökítette meg. - A kor egy valóban nagy muzsikust teremtett meg: Palestrinát. - Palestrina a Laterán, majd később Szt. Péter bazilika karnagya volt. - Ezeknek az esztendőknek a civilizációja különböző tényezőtől függött: az első a katolikus egyház abszolút tekintélyébe vetett hit. - Ez a hit a társadalomnak még azokra a rétegeire is kiterjedt, amelyeket ma természetüktől fogva forradalminak hiszünk. - A kor nagy művészei mind őszinte és hitbuzgó keresztények voltak. - A kivétel Caravaggio volt, és nagyon jól festett. - Ez a konfomizmust nem az inkvizíciótól való félelem gerjesztette, hanem az a nézet, hogy az előző nemzedék nagy szentjeinek hite olyasmi, amihez az embernek érdemes hozzáigazítania életét. - A szellemi élet jobban fejlődött az északi országok szabadabb éghajlata alatt. - A katolikus egyház nagy teljesítménye abban áll, hogy harmonizálta, humanizálta, civilizálta az egyszerű, tudatlan emberek legmélyebb érzéseit. - Vegyük példának a Mária-kultuszt. - A korai 12. században a Szűzanya volt a civilizáció legfőbb patrónája. - Egy nyers és kíméletlen barbár fajt tanított meg a gyengédség és a könyörületesség erényeire. - A nagy középkori székesegyházak voltak a Szűzanya földi lakóhelyei. - A reneszánszban aztán, noha továbbra is a Mennyek Királynője maradt, földi anya lett belőle, akiben bárki felismerhette a melegséget, a szeretetteljességet, a megközelíthetőséget. - A világ stabilizáló, átfogó vallásai, azok, amelyek az ember lényének minden szintjét áthatják, a teremtés női princípiumának legalább olyan fontosságot tulajdonítottak, mint a férfielemnek ( H.G. Wells: Engedelmességen alapuló közösségek). - Az agresszív, nomád társadalmak, a protestáns észak – az akarati közösségek – férfiistent imádtak. - Ezek a férfiszemléletű vallások nem alkottak vallásos képmásokat, többségük szigorúan tiltotta is. - A valóban nagy vallásos művészetek mindig mélyen átérezték a női princípiumot. - Az egyház nagy erőssége: a mediterrán civilizáció része, vagy legalábbis a pogány reneszánsz öröksége: az egyház nem félt az emberi testtől. - A Mária mennybevitele, ez a Tiziano festette barokk kép, abban a korszakában készült a művésznek, mikor a pogányságot ünneplő nagy műveit festette. - Tiziano még a korai XVI. században támogatta meg tekintélyével a dogma és az érzékiség egyesítését, és mire kifáradt a tridenti zsinat puritanizáló szelleme, Tiziano munkái készen várták, hogy megihlessék Rubenst és Berninit. - E két művész alkotásaiban diadalmas megoldásra jutott test és lélek régi konfliktusa. - Bernini Irgalmasság- figurája VIII. Urbán síremlékén. - Rubens festményén pedig, ezen A bűnbánók bocsánatot nyernek című, végletesen nem protestáns alkotáson emelkedett érzékiség sugárzik a bűnbánó Magdolna, sőt még Krisztus alakjából is, teljes összhangban a feltétel nélkül való hittel. - Ezekből az okokból mondható a barokknak nevezett stílus népszerű művészetnek. - A barokk, érzelmessége révén, a lehető legszélesebb körű közönségre hatott. - Az alkotások tárgya sokszor volt homályos, a közlés eszköze azonban népszerű, könnyen érthető volt, mondhatni filmszerű alkotásokkal élt. - A későbbi barokk művészek kedvvel alkalmazták az érzelmes közelképeket, az elnyíló ajkakat, a könnyben úszó szemet. - A rendkívüli csak az a dologban, hogy a barokk művészek mindezt márványban és bronzban valósították meg. - Bernini műveiből hiányzik Michelangelo végletes komolysága és összpontosítása, a maga századában az ő művészete volt a átütő erejű és hatásosabb. - Nemcsak Rómában teremtette meg a város barokk arculatát: ő volt a legfőbb forrása az Európa-szerte elterjedő nemzetközi stílusának, amilyen egykor a gótika volt. - Bernini Dávid-szobra, ellentétben Michelangelo Dávidjával, a cselekvés hirtelen mozdulatában éri tetten tárgyát; a szobor arckifejezése szinte már el is van túlozva – voltaképpen a saját arcát véste márványba a fiatal művész. - Az Apolló és Daphné és sok más munkája a Borghese család számára készültek. - 1620-ra a gazdag római családok már pártfogóként és műgyűjtőként álltak versenyben egymással, s gyakran a kalózkodástól sem riadtak vissza. - Bernini a Szt. Péter bazilika főépítésze lett, s belefogott elképesztő virtuóz művébe: építeni kezdte a bronz Baldacchinót a főoltár felett. - S mivel kifogytak a bronzból, leszedték a leghíresebb római antik épület, a Pantheon tetejének belső díszeit, beolvasztották és újrahasználták. - A Szent Teréz elragadtatása az európai művészet egyik legmegindítóbb alkotása. - Bernini empatikus képzelőereje, az a képessége, hogy belehelyezkedjék mások érzelmeibe, minden érzelmi állapotok egyik legritkábbját, a vallásos elragadtatást állítják elénk. - A civilizációtörténetnek ez a fejezete bizonyos kétségeket ébreszt bennem. - Rossz érzéseim az „illúzió” és a „visszaélés” szavakban foglalhatók össze. - A művészet persze bizonyos mértékig mindig az illúzióra épít. - Olyasformán alakítja át a tapasztalást, hogy az a képzelet szükségleteit elégítse ki. - Az illúziónak azonban vannak fokozatai, attól függően, hogy a művész mennyire hajlandó elszakadni a közvetlen tapasztalástól. - Visszaélések történtek máskor is, a 16. század előtti időkben is, de soha még ilyen nagy léptekben. - A középkorba a jelenség közügynek számított. - De a pápákat adó családok kolosszális palotái már bizony csak a családi kapzsiságot és hiúságot tudták képviselni. - A civilizációt mással, mint ezzel a virtuális szertelenséggel nem gazdagították. 8. A tapasztalás fénye - A forradalmi változás következménye az volt, hogy az Isteni Tekintély helyére a tapasztalást, a kísérletet és a megfigyelést állította. - Hollandia mind gazdaságilag, mind intellektuális téren először húzott hasznot ebből a változásból. - A kora 17. századi holland szellem figyelemre méltóan toleráns volt, ennek bizonyítéka, hogy a gondolkodást forradalmasító nagy könyveket szinte mind ebben az országban nyomták ki először. - Divattá vált Hollandiában, hogy mindenki az utókorra akarta hagyni képmását. - Frans Hals, haarlemi festő készítette róluk a leghitelesebb képmásokat. - Hals portréalanyain nem látszik meg, hogy új szemlélet képviselői lennének; ezek az emberek szemlátomást azért gyűltek össze, hogy együttes erőfeszítéssel dolgozzanak a közjó ügyén. - Az átlagcsoportképek sokaságából emelkedik ki Rembrandt műve, a Staalmeesters (Céhmesterek). - Ezek a festmények a polgári demokrácia első vizuális bizonyítékai. - Azt jelentik, hogy az emberek összeülhetnek, s közös felelősséget vállalhatnak, s tehetik ezt azért, mert van némi szabadidejük, és leginkább pénzük. - Amszterdamban volt a polgári kapitalizmus első központja. - A társadalmi fejlődés bizonyos szakaszában a mozgékony tőke a civilizáció előfeltételei közé lép elő, mivel három lényeges tényezőt biztosít: a szabad időt, a mozgékonyságot és a függetlenséget. - Hollandiában a kapitalista fellendülésének és pangásának első klasszikus példáját a tulipántermesztés szolgáltatta. - A 17. századi hollandusok összebékítették két legfőbb szenvedélyüket, a tudományos vizsgálódást és a szép látvány örömét. - Pieter de Hooch 1660-ban még tiszta, higgadt, egyszerű enteriőröket festett; a gondosan átgondolt tér fénnyel volt teli. - Tíz évvel később készült szobabelsői felettébb bonyolultak; világos, meszelt fal helyett drága spanyol bőrkárpitot látunk. - Emberalakjai szemlátomást gazdagabbak, s maguk a festmények sokkal kevésbé szépek. - A burzsoá kapitalizmus védekező kényelembe és szentimentalizmusba fordult: - A megfigyelés filozófiája is egyre szó szerintibb értelemben igényelte a realizmust. - Rembrandt-ra Hollandia szellemi életének volt szüksége, s éppen ez teremtette meg őt. - Rembrandt és kapcsolatát az bizonyítja, hogy megfestette a legtekintélyesebb anatómiaprofesszor, dr. Tulp egy előadását. - Rembrandt elsősorban bibliaillusztrációival ágyazódik bele a szellemi életbe. - Ezért kereste a zsidók barátságát, hátha megtanul valamit és ezáltal élethűben tudja ábrázolni a bibliai fantazmagóriáit. - Ha a minden emberi helyzet és állapot iránti rokonszenvnek és az emberi sokféleség iránti toleranciának köze van a civilizációhoz, akkor Rembrandt méltán sorolható a civilizáció nagy prófétái közé. - A Bethsabé című festmény tökéletesen kiegyensúlyozott kompozíciója az antik reliefek és a természet tanulmányozásának köszönhető. - A Zsidó menyasszony című festmény egy ószövetségi párt jelenít meg: Ábrahámot és Sárát. - Rembrandt a szent történet és a mitológia eseményeit az emberi tapasztalás fényében értelmezte át. - Festményeinek érzelmi bázisa azonban a kinyilatkoztatott vallási igazságokba vetett hit. - Az ilyen igazságkeresésnek két útja van: bizonyítékok gyűjtése megfigyeléssel az egyik, a matematika a másik. - A 17. századi ember ez utóbbit tartotta a jobbnak. - A matematika lett a legjobb koponyák vallása, s egyúttal eszköze annak a hitnek, hogy a tapasztalás egyesíthető az értelemmel. - Bacon volt a korszak egyetlen filozófusa, aki nem volt egyúttal matematikus is. - Descartes viszont megnyerő figura volt. - Csakhamar felfedezte, nem akar ő mást, mint gondolkodni (ez ritka és nem túl népszerű tulajdonság). - Hamarosan Hollandiába költözött az állandó zaklatások elől, ekkor festett Frans Hals arcképet róla. - Úgy gondolta, az anyag tulajdonképpen örvénylés, az örvény kerületén nagy, ívesen keringő részekkel, magjában a középpont felé szívódó kis golyócskákkal. - Descartes szinte túlzásba vitte a francia módszerességet, s minden megfigyelését filozófiai rendszerébe építette bele. - Rendszerének alapja az abszolút szkepticizmus. - Alaptétele szerint mindenben kételkedni kell, csak magában a kételkedésben nem. S - zabadulni akart minden előítélettől, vissza akart térni a közvetlen megfigyeléshez, amelyet nem torzít semmilyen megszokás vagy konvenció. - Vermeer van Delft több vonatkozásban is közeli rokona volt Descartes-nak, elsősorban elkötelezetlen és magánykedvelő jellemében. - Élvezni akarta a finom megkülönböztetésének örömét, és érzékeny egyensúlyú képeken tárni fel a valóságot. - Az első festő, aki osztozott Descartes-nak abban az igényében, hogy az érzékleteket a józanész erejével kell megtisztítani, Pieter Saenredam volt, a templombelsők lelkiismeretes mestere. - Mindig megőrizte a teljes életszerűség illúzióját. - A kikerülés, a rejtjelezés nagymestere. - Sajátossága: a fény iránti rajongása. - A civilizáció legjelesebb zászlóvivői mind a fény megszállottjai voltak. - Az optikai lencsék feltalálása nagy ihletet adott a művészeknek. - A lencséket Spinoza csiszolta a legtökéletesebbre, bár holland filozófus is volt ugyanakkor. - Vemeer véghetetlen találékonysággal érzékelteti képein a fény mozgását. - Nem egy képén azokat az eltúlzott arányokat látjuk, amelyek a fényképészetből ismerősek. - Vermeer mestere volt a perspektívának is, amely tudomány az 1650-es években a kor matematikai szenvedélyével megerősödve éledt újjá. - A látvány szigorú tényszerűségeire építő festmények legremekebbjét nem a tudományos légkörrel átitatott Hollandiában, hanem IV.Fülöp spanyol király babonás és konvenció sújtotta udvarában festette: Velasquez – Las Meninas (Udvarhölgyek). - 1670-ben a szellemi élet központja Hollandiából Angliába tevődött át. A változás 1660-nal kezdődött, amikor II. Károly a hollandiai Scheveningenből (Seveningen) áthajózott Angliába, s véget vetett annak az elszigeteltségnek és puritanizmusnak, ami csaknem 15 éven át sújtotta Angliát. - Ez a kor a tudományos eszközök első nagy korszaka. - Ez a kor volt a tudományos eszközök első nagy korszaka. - Művészet és tudomány nem vált még szét ekkor, s ezek az eszközök nemcsak szerszámok egy meghatározott cél elérésére, de jelképek is – annak a jelképei, hogy az ember előbb-utóbb úrrá lesz környezetén, s megteremti az emberibb és ésszerűbb társadalmat. És ilyenek is maradtak mind a 19. század végéig. - Wren épületei azt példázzák, hogy a matematika, a mérték, a megfigyelés nem ellensége az építészetnek, de még a muzsikának sem: ebben a korban élt és alkotott az egyik legnagyobb angol zeneszerző, Henry Purcell. - A francia próza jó három évszázadon át volt az intellektus formálója, s ez a próza közvetítette az európai szellem gondolatait történelemről, diplomáciáról, definícióról, kritikáról, emberi viszonylatokról – mindenről, a metafizikát kivéve. A világos, konkrét német nyelv hiánya lett az európai civilizáció egyik legnagyobb tragédiája. - A racionális gondolkodás diadala végül is egy új barbárságot idézett elő: az ipari társadalom visszataszító zűrzavarát. - És ez a társadalom és ez a rendetlenség ugyanazoknak a feltételeknek a következménye, amelyek lehetővé tették a hollandusoknak, hogy felépítsék szép városaikat, támogassák festőművészeiket, s kinyomassák a filozófusok munkáit. 9. A boldogság keresése - Az 1700-as századfordulóra ismét előtérbe kerültek a németajkú országok. - A német föld természetes ereje, meg a sajátos német társadalmi szervezet jóvoltából két tevékenységi területen, a zenében és az építészetben is ragyogó tettekkel gazdagították Európa civilizációját. - Ebben a korban, amikor a költészet haldokolt, a muzsika fejezte ki a kor legmélyebb gondolatait és indíttatásait. - A 17. századi muzsika néhány jellegzetessége – melodikus áradása, bonyolult szimmetriája, dekoratív leleménye – tükröződik a kor építészetében is; a zene érzelmi hatása már kevésbé. - A rokokó stílusnak megvan a saját helye a civilizációban: örömszerzésre szánódott. - A boldogság keresése helyes célja az emberiségnek és a rokokó építészet fejezi ki legjobban a boldogság és a szerelem keresését. - Előzmények: - Vagy hatvan esztendőn át Franciaország uralta az európai színtért, s ez egy ridegen centralizált, tekintélyelvű kormányt, s egy szigorúan klasszikus stílust jelentett. - Két pompás drámaírót teremtett ez az éra: Corneille-t és Racine-t. - Racine abban páratlan a világirodalomban, hogy az emberi szív legtitkosabb rezdüléseit hibátlan tökélyű, emelkedett nyelvbe tudta önteni. - Ekkor alkotott egy nemes festő is: Poussin, aki az antik irodalmon és a sztoikus filozófián nevelkedett lelkét is bele tudta vonni a festőmesterségbe. - A francia klasszicizmusnak az építészete is magasztos volt. - A klasszicizmus egyik jellemzője az, hogy nem exportálható, ellentétben a barokkal, amely rugalmas és könnyen adaptálható. - A német zeneszerzők munkásságában fellelhetők az olaszok, elsősorban Alessandro Scarlatti nemzetközi stílusának hatása. - Hosszan ívelő, mesteri dallam soraival, gondosan kordában tartott díszítményeivel, tökélyre vitt részleteivel Scarlatti zenéje meglepően közel áll Borromini építészetéhez. - Borromini stílusa megfelelt a német észak kézműves-hagyományainak; ezek a hagyományok egy olyan társadalmi rendet szolgáltak, amely szöges ellentéte a francia centralizált bürokráciának. - A kor legszebb német épületei nem paloták, hanem a zarándoktemplomok. - A Bachok is ilyen zenész-kézművesek voltak, s közülük emelkedett ki egyszer csak Nyugat-Európa egyik legnagyobb lángelméje: Johann Sebastian Bach. - A kor nagy művészete vallásos művészet volt. - A gondolkodás vallásellenes volt, az élet hivalkodóan profán. - Bizonyos tekintetben Bach zenéje is az itáliai stílusból nőtt ki, ahogy az észak barokk építészet Borrominiből. - Volt azonban egy másik zenei tradíció is Németországban, melynek gyökerei a reformáció koráig nyúltak vissza. - Maga Luther is jó muzsikus volt. - Az orgonának sokféle szerepe volt az európai civilizációban. - A 19. században a frissen szerzett vagyon jelképe volt; a 17. és 18. században azonban még a városi polgárság büszke függetlenségét testesítette meg. - Az orgonákat, a legjobb helyi kézművesek remekeit gyakran dekoratív szobrokkal és faragványokkal ékesítették, az orgonisták a közösség megbecsült tagjai voltak. - A 17. századi holland festészetnek támaszt adó demokratikus polgári szellem játszott közre a német muzsika megszületésében: ez a társadalom őszintébb és aktívabb részese volt az eseményeknek, mint a holland connoisseur-ök tábora. - Ez a provinciális társadalom lett a háttere Bachnak. - Egyetemes jelenség volt. - Bachban nem a barokkos bonyolultságot értékeljük a legtöbbre. - A Bach-passiók bizonyos nagy pillanatai ünnepélyes egyszerűségükben és mély vallásos érzésükben Giotto freskóival vetekednek. - Szárnyaló polifóniája a gótikus építészetet idézi. - A német barokk építészei elsősorban kőfaragók vagy stukkóművészek voltak. - Neumann–nak (Nojman) azonban mérnök volt a mestersége. - Épületeit nézve, komplex terv ragad meg bennünket, amelyet Neumann a legbonyolultabb matematikai problémához méltó ügybuzgalommal oldott meg. - Legszebb épületbelsőit a kor egyik legnagyobb dekorátora, a velencei Giovanni Battista Tiepolo díszítette. - Neumann egyik nagy munkájában, a würzburgi érseki palotában látható Tiepolo mestermunkája, a hatalmas lépcsőház feletti mennyezetfreskó. - A freskó a négy földrészt ábrázolja; ilyesféle témákkal helyettesítette a dekoratív művészet a keresztény hit hajdan oly divatos allegóriáit. - A kora 18. század két nagy muzsikusa Bach és Handel (Hendel) egymással ellentétes, de egymást kiegészítő párt alkot. - Bach időtlenségével szemben Handel mindenestül kora gyermeke volt. - Vagyonokat keresett és vesztett el színházi impresszárióként. - Roubillac Handel szobrát a vauxhalli mutatványos park hálás tulajdonosai emeltették. - Handel zenéje révén a park egyik fő vonzereje. - Handel mindvégig hű marad az itáliai barokk stílushoz. - Benne az a rendkívüli, hogy amikor ezeknek az áradó, könnyed daloknak és hatásos kórusoknak a szerzője az operáról átnyergelt az oratóriumokra valódi, nagy vallásos zenét tudott alkotni. - A barokk, bármennyit módosult is Németországban és Ausztriában, itáliai találmány. - Vallásos építészeti stílusként született, s a katolikus egyház érzelmi törekvéseit volt hivatva kifejezni. - A rokokó ezzel szemben javarészt párizsi műfaj, jellegében pedig sajátosan világi. - A rokokó Versailles súlyos klasszicizmusa ellen lázadt. - Az antikvitástól kölcsönzött statikus oszloprend helyett a szabad vonalvezetésű természeti tárgyakból, kagylókból, virágokból, tengeri növényekből merítette ihletét, s különösen kedvelte a kettős csavarodásokat. - A művészi érzékenység csak nyert általa. - Mindezt a legszebben egyetlen művész, Watteau munkája teljesíti ki. - Technikáját Rubenstől örökölte. - Watteau rátapintott a múlandóság érzetére, s ezáltal az örömök súlyos jelentőségére. - A csillogó felszín mögött ott bujkált a melankólia. - Mesterműve, Indulás Cythere szigetére 1712-ben készült, még a XVI. Lajos életében. - A festmény könnyed élessége egy Mozart-opera világát idézi, s emberi drámával teljes. - Ez az újszerű érzelmesség, melynek Watteau volt a prófétája, elsősorban férfiak és nők viszonyának rezdülékenyebb megértésében mutatkozott meg. Érzelem: devalválódott ez a szó, minden szavak szokása szerint, de a maga idejében civilizáló erő rejlett benne. - A szerelem után Watteau legjobban a zenét szerette; barátai szerint igen jó füle volt hozzá. - Szinte minden jelenetét a muzsika kíséri. - Watteau színei irizálnak, vibrálnak: az emberek akaratlanul is zenei analógiák jutnak eszébe. - A rokokó is a kis uralkodói udvarok művészete volt, s inkább az eleganciának hódolt, mintsem a nagyságnak; a vallásos témákat szintén érzelmesen és kecsesen kezelte, nem pedig ünnepélyes meggyőződéssel. - A rokokó még Angliára is átterjedt, bár nem engedte túl meredek szélsőségekben tobzódni. - Egy valódi nemzetközi stílus mindennek megszabja a formáját. - Előírásait kötelező érvényűek és semmibe veszik a kényelmet, meg azt, amit funkcionalizmusnak szokás hívni. - A rokokó annak ellenére, hogy odáig volt tengeri kagylókért, kevésbé volt deskriptív, mint a gótika; tárgyainak nyersanyagát mindig egyazon dallamra táncoltatta. - A ritmus, az összehangzás, a textúra mind-mind a muzsika rangjára törekedett. - Néhány ütem alapján nem mindig lehet megkülönböztetni Haydn és Mozart zenéjét, pedig a 18. század második felének legnevesebb két muzsikusa igencsak eltérő alkat volt, s alkati különbségeik zenéjükre is rányomják bélyegüket. - Haydn muzsikájából az a naiv öröm csendül ki, amit talán az élet táncának nevezhetnénk, s ami alkotásra ihlette a bajor kézműveseket. - Haydn korábbi művei, különösen kis zenekarokra és a húros hangszerekre szerzett darabjai pontosan abban a rokokó stílusban íródtak, miként a termek készültek, melyek eladták őket. - Haydnnak jól kellett lakatnia a nehezen kielégíthető hercegi étvágyát: több mint negyven kvartettot, száznál is több szimfóniát, és sok száz alkalmi darabot komponált Esterházy hercegnek. - Mozart persze művei java részét az egykorú 18. századi stílusban írta. - Annyira otthon érezte magát ebben a zenei aranykorban, s annyira mestere volt a formának, hogy nem érezte szükségét a formabontásnak. - Mozart formai tökélye azonban két olyan jellegzetességet fejez ki, amelyek igen távol állnak a rokokó szellemtől. - Egyfajta különös mélabú az egyik, amely szinte a rettegésig fajul, s amely oly gyakori vendége az elszigetelt lángésznek. - Mozart igen fiatalon tapasztalta meg ezt az érzést. - A másik jellegzetesség szinte ellentéte az előbbinek: az emberek és az emberi kapcsolatok drámája iránti szenvedélyes érdeklődés. - Az opera – a gótikus építészetet nem számítva – a nyugati ember egyik legtalányosabb alkotása. - Semmiféle logikai következtetéssel nem lehetett előre látni. - A rokokó legnagyobb művészi alkotása mindenestül irracionális. - Az operát persze a 17. században találták ki, s műfaj Monteverdi profetikus lánglelke által lett belőle; a katolikus Itáliából került északra, s az északi katolikus fővárosokban, Bécsben, Münchenben, Prágában élte virágkorát. - Az operaházak akkor jöttek divatba, amikor a templomok kimentek a divatból, s olyan tökéletes kifejezői lettek az új, profán vallásnak, hogy kerek száz éven át továbbra is rokokó stílusban épültek, noha ez a stílus rég divatját múlta. - A boldogság és a szerelem kergetése, amely oly egyszerűnek és életadónak tetszett egykor, bonyolult és destruktív tevékenység lett. 10. Az értelem mosolya - A 18. századi civilizált francia mosoly is egyike lett azoknak a jelenségeknek, amelyek kétes hírbe keverték a civilizáció fogalmát. - A 17. században, minden ragyogó művészi és természettudományos vívmánya mellett, értelmetlen üldözések és páratlanul kegyetlen háborúk folytak. - Az 1700-as évek elejére kezdte úgy érezni Európa, hogy bizony nem ártana már egy kis nyugalom, egy kis szenvtelenség. - Az értelem mosolya, meglehet, bizonyos tekintetben értetlen volt a mélyebb érzésekkel szemben, de semmiképpen nem rekesztette ki egyes dolgokkal kapcsolatban a hittel vallott meggyőződést – hitt a természet törvényében, az igazságosságban, a toleranciában. - A józanész és a türelem elve Franciaországban jutott diadalra, harcát azonban Anglia kezdeményezte. - Az 1700-as években, amikor Montesquieu és Voltaire meglátogatta Angliát, az országban pezsgett a szellemi élet, s pezsgett jó ötven éven át. - A nagy vidéki kastélyok kora volt ez. - 722-ben fejezték be mind közül a legpompásabbat Malborough herceg számára. - A palotán megfigyelhetünk ötletes újításokat, de ezek sokszor nincsenek összhangban egymással, s talán azért nem, mert az építész, Sir John Vanbrugh, lángész létére is csak amatőr volt. - A 18. századi amatőrök a maguk módján az egyetemes ember reneszánsz eszményének az örökösei. - A 18. századi amatőrizmus mindent áthatott: jelen volt a vegyészetben, a filozófiában, a botanikában és a természetrajzban. - Olyasféle frissesség és szabadság jellemezte ezeket az embereket, amely leggyakrabban elvész a hivatásos szakemberek ridegen specializált világában. - A 18. századi Anglia, középosztálybeli forradalmának utóhatásaként, két társadalmat teremtett: az egyik a szolid vidéki nemesembereké, akiket egy Devis nevű festő örökített meg híven: nevetségesen merevek és kifejezéstelenek hűvös, üres termeikben. - A másik társadalom városias, és Hogarth jóvoltából, valamint barátjának, Fieldingnek a színdarabjaiból ismerősek számunkra. - Ez a társaság eleven és mozgalmas, de civilizáltnak korántsem nevezhető. - Amikor a 12. és a 13. századról beszéltünk, megemlítettem, mekkorát lépett előre a civilizáció azáltal, hogy tudatára ébredt a női tulajdonságok értékének; ugyanez áll a 18. századi Franciaországra. - A civilizáció szempontjából mérhetetlenül szükséges a férfi és a női princípiumok egyensúlyban tartása. - A 18. századi Franciaországban a női befolyás egészében véve áldásosnak bizonyult; a nők teremtették meg a szalont, a 18. század e sajátos intézményét. - Negyven éven át az Európa minden tájáról érkezett, intelligens férfiak és nők kis társas összejövetelei voltak az európai civilizáció központjai. - Kevésbé voltak költőiek ezek a társaságok, mint az urbinói udvar, de intellektuális szempontból annál elevenebbek. - A nők titka abban rejlett, hogy emberi rokonszenvük, tapintatuk miatt, s hogy rendelkeztek azzal a képességgel, hogy oldott, jó hangulatot tudtak teremteni környezetükben. - Uralkodói udvarokban ilyen feltételek nem teremnek meg, s a párizsi szalonok sikere nem kis részben annak a ténynek köszönhető, hogy a francia kormány és udvartartás nem Párizsban, hanem Versailles-ban székelt. - Versailles exkluzív társadalma még a 18. században, intellektuális dicsősége megfakultán is csodálatra méltó építészeti remekeket alkotott. - A Petit Trianon, melyet XV. Lajos megbízásából épített Jacques-Ange Gabriel, a nagy építész, annyira közelíti meg a tökéletességet, amennyire emberileg egyáltalán lehetséges. - Ha a szellem csillogását keressük, a 18. századi Versailles élete nem sok jóval szolgálhat. - A párizsi társaság szerencsésnek mondható, amiért megszabadult az udvari élet értelmetlen rítusaitól, meg a politikai triviális, napról-napra ismétlődő nyűgétől. - A francia felső rétegek nem voltak nyomasztóan gazdagok. - Valamelyes jólét szükséges feltétele a civilizációnak, de a fölös gazdagság valami titokzatos okból már züllesztőleg hat. - Jó példa erre Chardin (Sarden), a századközép legnagyobb francia festője. - Senkinek biztosabb ízlése nem volt a kompozíció és a színek kérdésében. - Minden térköze, minden tónusa pontosan helyénvalónak érződik. - És Chardin nem a felső osztályokat festette, hogy az udvarról ne is szóljunk. - Modelljeit olykor a szolid polgárság köréből választotta, gyermekeiket öltöztetve, nevelgetve festette meg őket. - A 18. századi francia szalonok látogatói nem divatos világfiak voltak: a kor legnevesebb filozófusai és természettudósai ékesítették soraikat. - Közzé kívánták tenni a vallásról alkotott forradalmi nézeteiket. - A férfiak, akik Madame du Deffant és Madame Goeffrin szalonjában adtak találkozót egymásnak, nagy munkára, egy enciklopédia megírására szövetkeztek. - A tudatlanság legyőzésével akarták előbbre vinni az emberiséget. - Az eszme megint csak Angliából ered: 1751-ben adták ki Chambers Encyclopédiáját. - Diderot volt az egész vállalkozás motora. - Sokoldalú, fényes intellektusú ember volt, regényíró, filozófus, még műkritikákat is írt, lelkesen támogatta Chardint. - Voltaire-ből hiányzott a kísérletező ember türelmes, hétköznapi realizmusa, mely tulajdonságának nyilván csak olyan környezetben van becsülete, ahol kevesebbre taksálják a fürge és szellemes észjárást. - Ez a tulajdonság egy olyan országban fejlődött ki, ahol a civilizáció megújulni kész energiákkal volt még teljes – Skóciában. - A skót jellem a realizmus és a rakoncátlan érzelmek ritka ötvözetét mutatja. - A skót érzelmesség adott tápot a népszerű legendáknak. - A Realizmus tette Skóciát a 18. században jelentős tényezővé az európai civilizációban. - Voltaire azok közül az írók közül való, akiknek érdemei elválaszthatatlanok a stílusuktól; s a valódi jó stílus lefordíthatatlan. - Örökkön zaklatta barátait, számlálatlanul ontotta a röplapokat, s végül nem egy áldozatát a maga költségén tartotta el Ferney-ben. - A világ pedig lassacskán hozzászokott, hogy ne az orcátlan, szabatos frátert, hanem a bölcs patriarkát lássa benne. - Hume az Értekezés az emberi természetről című művében sikerrel bizonyította, hogy a tapasztalás és az értelem nincsenek szükségszerű kapcsolatban egymással. Racionális hit nem létezhet. - Két skót építész, az Adam fivérek előálltak az európai várostervezés egyik legsikerültebb példájával – az új Edinburgh-el. Ráadásul, ők voltak azok, akik kialakították azt a tiszta, szigorú klasszicizmust, amelyet később egész Európa átvett, még Oroszország is, ahol egy másik skót, Cameron művelte igen látványosan ezt a stílust. - Továbbá, miután skótok népszerűsítették a neoklasszicizmust, ismét egy skót volt az, Sir Walter Scott, aki népszerűvé tette a gótikus középkort, s egy évszázadon át táplálta a romantikus lelkek képzeletvilágát. - A frivol 18. század legfigyelemreméltóbb vonása a komolysága volt. S - ok tekintetben ez a kor volt a reneszánsz humanizmus öröksége – egyetlen lényeges különbséggel. - A reneszánsz a keresztény egyház kebelében fejtette ki hatását. - Néhány humanistában nyomokban fellelhető ugyan a szkepticizmus, de a keresztény vallás egészével szemben még ezek sem adtak hangot semmilyen kételynek. - Az akkoriak abban a kényelmes erkölcsi szabadságban éltek, amit csak a kétségbe nem vont hit adhat. - A 18. század közepén azonban, aki komolyan gondolkodott, láthatta, hogy az egyház keze meg van kötve – tulajdon birtoka és helyzete kötötte meg, s érdekeit igazságtalan eszközökkel és elnyomással védi. - Az új erkölcs kettős alapra épült: a természeti törvény doktrínája volt az egyik, az ókori római köztársaság sztoikus erkölcse a másik. - Amerikában, ahol a civilizált élet még az új és ingatag vívmányok frissességével volt teljes, az indián határvidéken építette fel otthonát Thomas Jefferson. - A 18. század tipikus egyetemes embere volt, nyelvész, természetbúvár, mezőgazdász, nevelő, várostervező és építész: mondhatni, Leon Battista Alberti reinkarnációja. - Valamint az Egyesült Államok elnöke. - A rusztikus klasszicizmus Amerika egész keleti partvidékén elterjedt, és száz évig uralta a terepet, olyan civilizált lakásépítészetet teremtve meg, amely sehol a világon nem vallott volna szégyent. - A virginiai egyetemet maga Jefferson tervezte meg. - Az Alapító Atyák magától értetődő bizakodással öltötték magukra félvad birodalmukban a republikánus erkölcs köntösét, s ültették át a gyakorlatba a francia felvilágosodás eszméit. - Meghívták a felvilágosodás nagy szobrászát, Houdont, hogy örökítse meg győztes tábornokukat. - Houdon Washington-szobra a Virginia-beli Richmond Kapitóliumában áll; az épületet Thomas Jefferson tervezte a nimes-i Maison Carrée mintájára. - Az Egyesült Államok fővárosa, amely az ország első elnökének nevét viseli, szintén a francia felvilágosodás gyermeke. - Az óvilágból bevándoroltak számára, akik ezerféle hagyományt és eszmét hoztak magukkal, valamilyen új mítoszt kellett teremteni. - Ez a mítoszteremtő igyekezet teszi olyan meghatóvá Washington, Lincoln és Jefferson irdatlan, fehér emlékműveit. 11. Természetimádat - Csaknem egy évezreden át a nyugati civilizáció leginkább a kereszténységből merítette alkotóerejét. - 1725 táján hirtelen alábbhanyatlott ez a hatóerő, s az értelmiségi társadalomból gyakorlatilag el is tűnt. - A helyén légüres tér maradt. - Az emberek nem boldogultak egy rajtuk kívüli erőben vetett hit nélkül, s egy évszázadon keresztül főzögették össze az új hitet, amely sokkal gazdagította a civilizációnkat: megalkották a természet istenségébe vetett hitet. (A természet szónak állítólag 52 féle jelentése van.) - Az isteni erő megnyilvánulásai azonban, amelyek átvették a keresztény hit szerepét, olyan manifesztációk voltak, amelyek a látható világ nem emberalkotta jelenségei, az érzékeinkkel észlelhető természeti jelenségeket jelenti. - Az emberi gondolkodásnak ezen az új csapásán Anglia tette meg az első lépéseket. A Hit Korának romjai részévé váltak a természetnek – pontosabban, az érzelem és az emlékezet révén bevezették az embert a természetbe. A romok segítettek előidézni azt a sajátos lelkiállapotot, azt a gyöngéd mélabút, amely a korai 18. században rendre megelőzte a természeti szépségek élvezetét. - William Collins neve kevéssé ismert a kontinensen. Ez áll valamennyi 18. századi angol természetlírikusa, még James Thomsonra is, aki a maga idejében a leghíresebb költő volt Európában. Mindaz, ami igazán nagyot tágított látókörünkön, általában egy-egy magányos géniuszra vezethető vissza. Nem így a természet kiváltotta érzelmek. Ezek először jelentéktelen költők, provinciális festők, sőt múló divatok révén hallattak magukról. - Az 1760-as évek táján, a mélabús kis költők és festői kertek angol nyitánya szíven ütött egy valódi lángészt: Jean-Jacques Rousseau-t. - Noha természetszeretetét nagyrészt Angliától kapta, ez az érzése a svájci alpesi tavak partján érett valamiféle misztikus élményfélévé. - Amikor Pieter Breughel (Brojghel) 1552-ben Antwerpenből Rómába utazott, rajzokat, vázlatokat készített az Alpokról, s ezekben több van puszta topográfiai érdeklődésnél; később erőteljes hatással alkalmazta is őket festményein. - Az alpesi poézis majd csak Byronnál és Turnernél kapja meg valódi kifejeződését, de a 18. század derekán már sokan felfedezték a svájci tavak varázsát, s élvezték ezt a kis varázst a maguk kis kényelmes, dilettáns módján. - Rousseau, emberként bármilyen hibái voltak is, valóban lángész volt: mindenkorok egyik legeredetibb gondolkodója, páratlan prózaművek szerzője. - Magánykedvelő, gyanakvó természetének megvoltak az előnyei: ezek tették kívülállóvá, fenntartás nélkül kimondta, amit gondolt. Következésképp, elkeseredetten üldözték. - Élete jó fele azzal telt, hogy egyik országból a másikba menekült. - A Bieli tó szigetén olyan meghatározó erejű élményben volt része, amely, mondhatni, forradalmasította az emberi érzelemvilágot. - Érzek, tehát vagyok. Különös felfedezés, az Ész Korának kellős közepén. - Azonban néhány évvel korábban egy skót filozófus, Hume logikai eszközökkel jutott ugyanerre a végkövetkeztetésre. Az időzített intellektuális bomba, hatással volt a 18. századra, s beépült az érzékenység új kultuszába. - Rousseau tételét, mely szerint a természet szép és ártatlan, a virágokról és a fákról kiterjesztették az emberre is. - Maga Rousseau is erényesnek hitte a természetes embert. - A nézet részint az Aranykor ősi mítoszából, s részint az európai társadalmak romlottsága miatt érzett szégyenből táplálkozott. Ez utóbbi érzést Montaigne fejezte ki a legmarkánsabban a „Kannibálokról” című esszéje utolsó, felejthetetlen lapjain. - Rousseau azonban életfilozófiájává tágította a gondolatot az „Értekezés az emberek közötti egyenlőség eredetéről és okairól” című munkájában. - A természetes ember felsőbbrendűségébe vetett hit lett az elkövetkezendő fél évszázad egyik fő mozgatórugója; az elmélet, alig húsz évvel azután, hogy Rousseau közzé tette, mintha tényszerűen beigazolódott volna. - Noha, a természetimádatnak megvoltak a veszélyei, az új vallás prófétái őszinte, sőt jámbor emberek voltak, s minden törekvésük csak arra irányult, hogy bizonyítsák: istennőjük tiszteletre méltó, sőt erkölcsös. - A természetet az igazsághoz közelítették. - Ebben Goethe volt messze a legnagyobb ember. - Minden ítéletét a természetre való hivatkozással szentesíti. - Nem a dolgok külső formáit, hanem a működésüket értette rajta, háborítatlan körülmények között. - Minden élőlényt úgy fogott fel, mint ami az adaptáció végtelenül hosszú folyamatában törekszik a kiteljesedésre. - Hitt a növények és állatok fokozatos civilizálódásában. Ez a nézet vezetett később Darwinhoz és az evolúcióelmélethez. - Wordsworth ifjúkorában Franciaországba ment, részt vett a francia forradalomban, kis híja volt, hogy fejét nem vették a szeptemberi vérfürdő idején. - Úgy tért vissza Angliába, hogy megcsömörlött a forradalom politikai vonatkozásaitól, noha eszméit továbbra is magáénak vallotta; s hozzáfogott, hogy versbe szedje a szegények szenvedéseit, ahogy előtte még senki. - Mélyen megrendítette az emberi embertelenség. - Ráeszmélt, hogy csak a természetben való teljes feloldódás gyógyíthatja meg a lelkét. - Rousseau, „A magányos sétáló álmodozásai”-nak szerzője megírta a „Társadalmi szerződést”, a forradalom evangéliumát. - Azért kell hangsúlyoznom ezt, mert a jogfosztottak és az elnyomottak iránti rokonszenv, irányuljon állatra vagy emberre, szükségszerű velejárója volt a természetimádatnak. - Az új vallás hierarchiaellenes volt; új értékrendet állított fel, amelyet Wordsworth hite szerint inkább az egészséges ösztönökön, s nem a műveltségen alapult. A - zért választotta Wordsworth az emberek helyett a természetet, mert az életében újra megjelent a húga, Dorothy. Wordsworth, mint Byron is, fülig szerelmes lett tulajdon húgába. Az elkerülhetetlen tilalom tragédiának bizonyult mindkettejük számára. Wordsworth lassan elveszítette ihletét, Dorothy pedig elbutult. - Azokban az években, amikor a forradalmi fordulat bekövetkezett az angol költészetben, a festészetnek is adott két új géniuszt: Turnert és Constable-t. - Constable-nek soha a legcsekélyebb kétsége sem volt az iránt, hogy a természet nem más, mint ami látható: fa, virág, folyó, rét és égbolt, éppen amilyennek az érzékek mutatják; mintha ösztönösen jutott volna ugyanarra a meggyőződésre, mint Wordsworth, ha tudniillik teljesen elfogulatlanul szemléli a természeti tárgyakat, fölfedhet valamennyit a világegyetem erkölcsi nagyságából. Costable megvetette a pompát és a fontoskodást; Folyóparti füzek című festménye rengeteg középszerű vászonnak lett az előfutára (annak idején elvetette az Akadémia). - Egyszerű élet. - A civilizáció, amely oly sokáig nagy kolostoroknak és palotáknak volt a függvénye, vagy esetleg jól bútorozott szalonoké, most egy kunyhóból is szétsugározhatott. - Fontos velejárója volt a természetimádatnak a gyaloglás. Több mint száz éven át a vidéki séta volt az entellektüelek, költők, filozófusok megszokott lelki- és testi gyakorlata. - Turner a legjobb megjelenítője annak a modornak, amit magasztos festőiségnek nevezhetnénk, bár viharai és hógörgetegei olykor lehetetlennek tűnnek, aminthogy Byron szónokiassága is eléggé lehetetlen. - Az új vallásnak markánsabban kellett erejét és mélységét bizonyítania, mint amennyire azt a fecskefű és a százszorszép bizonyíthatta. - Turner valódi géniusz volt, kétségkívül minden idők legnagyobb angol festője. S - noha divatos stílusban festett, soha nem veszítette el a természet iránti intuitív érzékét. - Briliáns képességeit harminc éven át olyan képekben kamatoztatta, amelyek a kortársakat elkápráztatták, de amelyeket a modern ízlés túl mérsékeltnek ítélt. - Mindent tiszta színekké tudott változtatni, színben jelenítette meg a fényt, színben az életérzést. - A színeket erkölcstelennek ítélték, hiszen közvetlen érzékletet keltenek, függetlenül azoktól a rendezett emlékektől, amelyeken az erkölcsiség alapszik. - Turner koloritja azonban korántsem volt önkényes. - Mindig a tényleges látványból indult ki, a látvány felöl közelítette meg az igazságot. - Kinyilatkoztatta a színek függetlenségét, s ezáltal új képességgel gazdagította az emberiséget. - Noha tanulatlan ember volt, nem kis fáradsággal olvasta Goethe műveit, különös előszeretettel persze a Színelméletet, s rokonszenvezett azzal a goethe-i gondolattal, hogy a természet egyetlen nagy organizmus, amely bizonyos törvények szerint működik. - Az új természetvallás minden vonatkozásai ott találkoznak, ahová a régi vallások is összpontosították törekvéseiket: az égben. - A természetimádók kíváncsiak a felhőkre. - Constable sok száz felhőtanulmányt készített, pontosan feltüntetve a hónapot, napszakot és a szélirányt. - Szerinte a tájfestészetben a felhők az érzelmi töltés fő hordozói. - Turnernél pedig egyenesen szimbolikus jelentésük volt. Képein a vérszínű felhők a pusztulást jelképezték. - A kritikus időpontban a festészet szerepét átvette a fényképészet, és a kései 19. század három nagy természetrajongójának, Monet-nak, Cézanne-nak és Van Gogh-nak merőben új utat kellett keresnie. Monet és Renoir korábban a köznapi naturalista stílusban festettek. De amikor rácsodálkoztak a vízfodrokra és a visszavert fényekre, a türelmes naturalizmusnak befellegzett. Egy benyomást, egy impressziót akartak megragadni ezek a művészek: a fényt. - Az impresszionizmus aranykora nemcsak a szemünket gyönyörködteti el, de hozzáadott valamit egyetemes tudásunkhoz is. - Hogy így tudatára ébredtünk a fénynek, az része lett annak az általános tudatosságnak, annak a felfokozott érzékenységnek, amely mintha új érzékszervvel ajándékozott volna meg bennünket. Az impresszionista mozgalom is széthúzó pártokra szakadt húsz év után. - Az egyik párt azt vallotta, hogy a fényt tudományosan, primér színfoltokra bontva kell ábrázolni, mintha egy fénytörő prizmán hatolt volna keresztül. - Másrészt Monet, az első megingathatatlan impresszionista, mikor látta, hogy kimerült a szájba rágó naturalizmus, egy szimbolikafélével próbálta megragadni a változó fényhatásokat: például sorozatot készített egy katedrálishomlokzatról különféle megvilágításban. Monet olyan tökéletesen ismert minden egyes hatást, hogy azok ösztönössé váltak, s minden egyes ecsetvonása önfeltáró gesztus is egyúttal. - Teljes megmerítkezés: ez a végső magyarázata annak, hogy a természetrajongás hogyan szolgálhatott vallásként olyan hosszú ideig. A természetrajongó el tudja veszíteni magát egy nagyobb egészben, s ezáltal teljesebben éli meg az életét. 12. Csalfa remények - A 18. századi könyvtárak ésszerű világa szimmetrikus, következetes, befejezett. - A szimmetria emberi fogalom, mert minden szabálytalanságunk ellenére nagyjából szimmetrikus lények vagyunk. - De a befejezett világ a szellem börtönévé válik. Az ember ki akar törni belőle, s mozogni akar. És a szimmetriát meg a következetességet, bármekkora is az érdemük, a mozgás ellenségének érezzük. - Aki a szimmetria elől menekül, az menekül az értelem elől is. - A türelmetlen sóvárgás, a sértettség, a szellemi éhség zenéje: Beethoven. Az európai ember megint egyszer olyasmiért nyújtózik, ami túlmutat korlátain. - A folyamat megint Rousseau-val kezdődött. - Ő emelte egyetemes érvényre azt az elvet, hogy nem a fejre, hanem a szívre kell hatni – s ő terjesztette ki a határait a szeretet és a nevelés mezsgyéin túlra, a politika birodalmára is. - A 18. század vége felé, az észérvek gyengülésével eleven erejű követeléseket láttak napvilágot, s ezeket senki olyan markánsan meg nem tudta fogalmazni, mint William Blake. Az 1789 táján keletkezett Menny és pokol házassága az antiracionalista bölcsességek kézikönyve. - Szinte ugyanebben az időben, Skóciában egy földközelibb hang emelte fel szavát a hierarchia ellen: Robert Burns. - Szegény költő élt őelőtte is elég, de ezek többnyire szegény bölcsészek voltak, akik egy kényelmes parókia helyett inkább a szűkösködő, bizonytalan, zaklatott városi egzisztenciát választották. - Burnsnél az igazságra és a természeti törvényre való hivatkozást egészítette ki az az érzés, hogy kolonc lett az emberi szellem nyakán a megszokásból, s megfontolt óvatoskodásból, a bölcs előrelátásból. - A forradalom első, polgári-liberális szakasza 1789 júniusában érte el legmagasabb pontját. - A Nemzetgyűlés tagjait kizárták megszokott gyűléstermükből, s kénytelenek voltak a „labdaházban” megesküdni arra, hogy kiharcolják az új alkotmányt. - Davidot, a forradalmi erkölcs nagy festőjét bízták meg a jelenet megörökítésével. - Befejezetlen képét felvagdosták, de a festményhez készült rajz fennmaradt, s láthatjuk, hogy a Horatiusok esküjének gesztusát komponálta át a művész egykorú környezetre. - A forradalom az utókorra talán legértékesebb örökségül azt hagyta, hogy azok, akik erősek a szeretetben és a szerelemben, azok talán megtalálják a módját, hogyan szabaduljanak a bennünket kötő korhatag béklyókból. - E korai forradalomban az volt az igazán megindító, hogy az emberek olyan szilárdan hittek az új világban, hogy új naptárat is szerkesztettek – 1792-t nevezték el az Első Évnek, s megváltoztatták a hónapok nevét is. - A természetszeretet fejezi ki, amely annyira eggyé vált a forradalommal. - A természethez való visszatérés vágya fejeződött ki az új női divatban is: az új ruhák kecses egyszerűséggel követték a test vonalait. - Madame Récamier-t, a kor leghíresebb, s legmegközelíthetetlenebb szépasszonyát mezítláb festette meg David. - Ijesztőbb volt az a vállalkozás, amely természetvallást kívánt állítani a kereszténység helyébe. - Profanizálás, blaszfémia bőven akadt, no és temérdek pusztítás: a civilizáció megannyi szentélyét kifosztották kincseiből. - A civilizációtörténet majd minden nagy eseményének lett valamilyen kellemetlen következménye. - De gyorsabban és keményebben semmi más nem hatott vissza, mint az 1792-es forradalmi láz: már szeptemberben bekövetkezett az első a rosszemlékű mészárlások közül. - S ez adott lendületet egy szintén jól ismert érzésnek: a tömegpániknak. - Franciaország élet-halál harcot vívott az ősrégi gonosz erőivel s vezetői néhány éven át minden téveszmék legszörnyűbbjében szenvedtek: erényesnek hitték magukat. - Kevés nyomasztóbb epizódja van a történelemnek, mint a nagy romantikusok visszakozója – Wordsworth, aki kijelentette, hogy életét áldozná az anglikán egyházért; Goethe, aki azt állította, hogy jobb kiállni egy hazugság mellett, mint beismerni az állam politikai zavarodottságát. - Volt azonban két ember, aki nem hátrált meg, s így ők lettek a romantikus hős archetípusai: Beethoven és Byron. Mindketten dacoltak a társadalmi konvenciókkal, s mindketten rendíthetetlenül hittek a szabadság eszményében. - Beethoven rossz modora egyfajta nemes egyszerűséget sejtetett, s így kielégítőbb jelképe lett az új világnak, mint Byron. - Bécs arisztokrata társasága, noha száz év óta konzervatív politikát folytatott, nem tudott ellenállni az új európai szellemnek, különösen, mivel ez abban a formában jelentkezett, amelyet a legjobban megértettek: a muzsikában. - Beethoven nem volt politikus alkat, de a forradalom nagy eszméi nem voltak hatástalanok rá. - Csodálta Napóleont, mert a forradalmi eszmék apostolát látta benne. És mert szerette a hatalmat. - Beethoven tragikus süketsége ellenére is optimista maradt. - Hitte, hogy az emberben ott lappang az isteni tűz egy szikrája, s ez nyilvánul meg a természetszeretetében és abban, hogy barátokra volt szüksége. - Hitte, hogy az ember méltó a szabadságra. - Nagyjából 1810-re a 18. század minden derűlátó reménye hamisnak bizonyult: kiderült az emberi jogokról, a tudományos felfedezésekről, az ipar jótékony hatásáról, mindenről, hogy káprázat. A forradalmakkal kivívott szabadság azonnal el is veszett vagy az ellenforradalmakban, vagy úgy, hogy a forradalmi kormányokat katonai diktátorok kaparintották meg. 1810-ben mindez még új felfedezés volt, s mélyen megrázta a romantikus mozgalom valamennyi költőjét, filozófusát és művészét. - Az új pesszimizmus szószólója Byron volt. - Napóleont nem számítva ő lett Európa legismertebb embere. - Byront a rossz versei tették híressé, nem a Don Juan. - Géniuszának pozitív oldala: a természet nagy erőivel való azonosulás. A fenségességről van szó. - A fenségesség méltányolása olyan tulajdonság, amellyel a romantikus mozgalom gazdagította az európai képzeletvilágot. - Angol vívmány ez is, és a természet felfedezéséhez kapcsolódik. - A fenségességben való részvétel azonban csaknem olyan hiábavaló igyekezet, mint a szabadság kergetése. A természet közönyös, vagy ahogy mondják, gonosz. - Byron-i festők: - Turner: Childe Harold - Caspar David Friedrich: A Remény hajótörése - Géricault: A Medusa tutaja - Byron szellemi örököse, akinek pesszimizmusa robosztusabb lelkialkattal párosult: Delacroix. ( Dante és Vergilius átkel a Styxen, A khioszi mészárlás- megtörtént eseményt ábrázol) - Delacroix mélyen megvetette a korát; gyűlölte a kor durva materializmusát, meg a haladásba vetett önelégült hitét: művészete szinte teljes egészében a jelenből való elvágyódást példázza. - A romantikus költészet képi megjelenítésébe menekült, különös előszeretettel illusztrálva Shakespeare, Byron és Walter Scott műveit. - Benne megvolt az a byroni tulajdonság, hogy a fenségessel azonosítsa önmagát. - A szó fizikai értelmében is menekült kora virágzó polgári társadalmából. - Marokkóban a byroni álmok érzékletes vadsága helyett csak egy ősi életformára bukkant, amely, mint mondotta, sokkal klasszikusabb volt az akadémiai művészek vértelen klasszicizmusánál is. - Delacroix-nak volt egy szűkebb baráti köre, költők és írók, és Chopin, a zeneszerző, az egyetlen ember, akit fenntartás nélkül tudott csodálni. - Jellemző Delacroix-ra, hogy a leghatásosabb freskóján a hun vezért, Attilát festette meg, amint az antik civilizációt képviselő nemtők eltiprására készül. Noha nem volt keresztény, a 19. század egyetlen nagy vallásos festője volt. - Annál is inkább nagyra becsülte a civilizációt, mivel tudta, mennyire törékeny természetű. - Gauguin olyan byroni hévvel gyűlölte kora társadalmát, hogy bármi áron, de hátat kellett fordítania az európai civilizációnak. - Mint Delacroix, ő sem azt találta, amire számított, mégis sikerült Tahitit álmaiba olvasztania. Hősies bátorsággal ragaszkodott álmához minden szerencsétlenségében, s ezt bizonyítja a Tahiti asszonyok. - A korai 19. század éppolyan nagy szakadékot nyitott az európai szellem történetében, mint a kereszténységet kettészakító 16. század, csak még nagyobbat. - A szakadék egyik peremén ott állt az ipari forradalom teremtette új középosztály, tele reménnyel és energiákkal, de minden értékskála nélkül. - Beékelődvén a korrupt arisztokrácia és a brutálisan elnyomott szegénység közé, egyfajta védekező moralitást fejlesztett ki ez az osztály, tele konvencióval, önelégültséggel, hipokrízissel. - A szakadék másik partján az érzékenyebbek – költők, festők, írók, a romantikus mozgalom örökösei, idegeikben még a katasztrófa emléke. - Úgy érezték, hogy teljesen elszigetelődtek a prosperáló többségtől. Gúnyt űztek a méltóságteljes középosztályból, s annak burzsoá királyából, Lajos Fülöpből. - Rodin volt az utolsó nagy romantikus művész. - Túláradó ösztönös szelleme mérsékelve, inkább csak felfokozva látta az emberiség tragédiáját, s mint elődeit, őt is sokszor szónokias túlzásokra ragadtatta kétségbeesése. - Felejthetetlen szimbolikus pózokat talált ki. - A híres Gondolkodó, ha önmagában nézzük, lapos általánosítás, de abban a környezetben, ahová szánta, nagyon is markáns jelentése volt. - A Pokol kapuja című kompozíció középpontjában áll az eredetije; Rodin ezt a kompozíciót minden kisplasztikája gyűjtőhelyéül használta. - A Gondolkodó eredetije is egészen kicsiny. Rodin figurái közül egy sincs, amelyik arasznyinál nagyobb lett volna eredetileg. - Nem csinált titkot belőle, hogy csodálja a görög és a gótikus szobrászatot, de saját munkája a barokk és a romantikus hagyományok keveréke, s nemcsak tartalmában, de stílusában is. - Van azonban egy időtlen alkotás: a Balzac-emlékmű. A 19. század legnagyszerűbb szoborműve. 13. Hősies materializmus - Az első nagy vasöntödék, a Carrot Művek, a Coalbrookdale 1780 táján kezdtek működni; Howard könyvét a büntetőtörvény reformjáról, Clarkson tanulmánya a rabszolgaságról 1785-ben jelent meg. - A nehézipart ábrázoló első festmények még derűlátóak. - A munkások nem azért ellenezték, mert annyira ördögi az egész, hanem mert féltek, hogy a gép elveszi a kenyerüket. - Eközben terjedt az általános jóindulat szelleme. A régi szegénytörvények nem orvosolni akarták a nyomort, csak a szegények alkalmatlankodását akarták megszüntetni. A szerencsésebbektől nem vártak el egyebet, mint alkalmanként egy kis jótékonykodást. - Ám a rabszolgaság és a rabszolga kereskedelem, valami egészen más volt, részint azért, mert ellentétes a keresztény tanokkal, s részint, mert messze volt, nem vette úgy körül az embert, mint a hazai nyomor. - És a borzalmai is vérlázítóbbak voltak; a rabszolgahajók fedélközi állapotai még az oly kevéssé finnyás 18. századi gyomrot is megviselték. - A rabszolga-felszabadító mozgalom lett a rossz lelkiismeret első közösségi kifejeződése. Sok időbe került, amíg diadalra jutott, és igen nagy tőkebefektetések kerültek veszélybe. - A rabszolga ugyanis magántulajdon, s még Robespierre sem vonta kétségbe a magántulajdon szentségét. - A legnagyobb tiszteletnek örvendő angolok rabszolgaság-pártiak voltak: Gladstone a rabszolgaság intézményének védelmében mondta el első parlamenti beszédét. - A rabszolga-kereskedést 1807-ben tiltották be. - Mindenképpen előrelépett ezzel az emberi faj, s talán büszkék is lehetünk, hogy Angliában tették meg a nevezetes lépést. - A Viktória-koriak roppantul elégedettek lettek magukkal, s nem voltak hajlandóak tudomásul venni, hogy saját honfitársaikkal szinte ugyanolyan iszonytató dolgok történnek. - Franciaország ellen 20 évvel később győzött is, de nem lévén képes irányítani a tulajdon ipari fejlődését, minden katonai kudarcnál súlyosabb vereséget szenvedett, ha emberéletekben számolunk. - Korai éveiben az ipari forradalom része volt még a romantikus mozgalomnak. - A festők már régóta kedvelték a vasöntödék ábrázolásában rejlő, ma romantikusnak nevezett hatásokat; öntödéket festve a pokol kapuit jelképezték velük. - Az első, aki ezzel a hatással élt Hieronymus Bosch 1485 táján. - Európa egyik első iparvidékéről származott, s már gyermekként láthatta az öntödék lángját, amely valós illusztrációul szolgálhatott a lelkében élő szörnyűségekhez. - Ugyanezek a tűzokádó kemencék jelennek meg a korai, 19. századi romantikus tájképfestők vásznain. A legérdekesebb példával egy jelentéktelen festő, bizonyos John Martin szolgált, akit méltatlanul becéztek Bolond Martinnak: magába szívta az iparosodás drámai hatásait, sőt még az építészetét is, ennek felhasználásával készített illusztrációkat Miltonhoz és a Bibliához. - A Sátán Birodalmát ábrázoló panorámái eredeti továbbfejlesztését jelentik a korabeli stílusnak; - Ő volt az első, aki felismerte, milyen nagy hatással van a korai 19. század képzeletvilágára az alagút. - Nagyjából 1790 és 1800 körül jelentek meg azok a nagy öntödék és vashámorok, amelyek dehumanizálták az életet. A profitnak ez az új vallása masszív doktrína tömeget tudhatott a háta mögött: e nélkül ugyan be nem hódoltak volna neki a komoly viktoriánusok. - Szent könyvei közül egy Malthus nevű pap műve volt az első: Tanulmány a népesedés elvéről. - Malthus azt demonstrálta, hogy a népesség mindig gyorsabb ütemben gyarapodik, mint a létfenntartási eszközök. - Következésképp az emberiség nagyobb részének szükségszerűen az ínség és a szükség a sorsa. - Ricardo szintén tisztességes ember volt, szintén tudományos jelleggel írt – de kérlelhetetlenül. Szabad vállalkozás és a legalkalmasabbak fennmaradása, mintha csupa természeti törvény lenne – aminthogy mind a kettő meg is jelent, a természetes kiválasztódás darwini elméletében. - Malthus-t és Ricardót szentírásként olvasták a legkomolyabb emberek, akik között jámbor is akadt; Malthus-szal és Ricardóval igazoltak olyan tetteket, amelyeket az emberiesség alapján semmiképpen nem mentegethettek volna. - A tömeges képmutatásról úgy tudjuk, hogy Viktória-kori jelenség, pedig igazából egyidős a 19. Századdal. Az igazság, hogy a népességnövekedés kis híján tönkre tett mindnyájunkat. - A civilizáció a barbár inváziók óta ilyen súlyos csapást még nem szenvedett. - A népszaporulat először megteremtette a városi nyomornegyedeket, s aztán a bürokrácia és a besorozások gyászos ellenintézkedéseit. - A probléma megoldhatatlannak látszott, de ez sem menti a jómódúak részvétlenségét, amellyel napirendre tértek a körülöttük élők nyomora felett; annál is kevésbé, mivel jórészt ezektől a szerencsétlenektől függött a jólétük. (Engels: A munkásosztály helyzete Angliában (1844) Dickens-regények: Nicholas Nickleby, Nehéz Idők ) - Engels dokumentum formában írta meg könyvét, de az, igazság szerint, egy fiatal társadalomkutató szenvedélyes kiáltása, s mint ilyen, szolgáltatta a marxizmus érzelmi töltését. - Marx olvasta Engels-t, de Dickens-t még többen olvasták. - Regényei hatására megformálták a törvényeket, a rendőrbíróságokat, beszüntették a nyilvános akasztásokat, és tucatnyi más reformot hajtottak végre. - Dickens szörnyű és eleven leírásai a nyomorról, azonban gyakorlatilag szinte hatástalanok maradtak: részben azért, mert a probléma túlságosan nagy volt; részben, mert a politikusokat fogva tartotta a klasszikus közgazdaságtan szellemi börtöne. - Dickens prózájához méltó képeket csak a francia Gustave Doré tudott alkotni. - Dickens mindenki másnál többet tett a lelkiismeret felébresztéséért, de nem szabad megfeledkeznünk az őt megelőző gyakorlati reformerekről sem. - Rögtön a korszak kezdetén ott volt a kvéker Elisabeth Fry, akit egy korábbi évszázadban szentté avattak volna: csodával határos, ahogy hatni tudott a New Gate börtön foglyaira. - A század derekán lépett fel Lord Shaftesbury, akit hosszú harca a gyári gyermekmunka betiltásáért Wilberforce mellé állítja a humanitarizmus történetében. Ezeknek a korai reformereknek az ipari társadalommal vívott harca jól példázza azt, amit a magam részéről a 19. század legnagyobb civilizációs vívmányának tartok, s ez nem egyéb, mint a humanitarizmus. - Elődeink nem használták ezt a szót, s az értékét nem tartották sokra, hacsak az együttérzésben nem láttak valamelyest értéket. - A vérlázítóbb borzalmakat a törvényes rend képviselői szentesítették, legtöbbször a magántulajdon védelmére. Az emberségesség bizonyos mértékig a materializmus sarjadéka, ezért tekintenek rá megvetéssel az antimaterialisták, ezért is nevezik Nietzsche nyomán: rabszolgaerkölcsnek. - A gőzgép alkalmazása a manufaktúrákban csak léptékében változtatta meg mindazt, ami eddig is volt. - A gőzmozdony valóban új helyzetet teremtett: új, egységes alapot alkotott új térfogalmat vezetett be. - Ha a 19. századnak csak a szorosan vett építészetét nézzük, az eredmény nem túlságosan kielégítő. - Oka: a kitágult történelmi perspektíva, amelynek révén az építészek sok különféle stílus között válogathattak. - Ami végül is nem olyan nagy tragédia, mint sokan gondolják. A 19. századi középületekből gyakran hiányzik a stílus és a meggyőződés, s talán azért van ez így, mert a kor legerősebb alkotó impulzusait nem városházák és vidéki kastélyok építésébe ölték bele, hanem abba, amit akkor engineeringnek (mérnöki munkának) neveztek; ez idő tájt csak a mérnöki konstrukció hasznosíthatta még teljes mértékben azt az új anyagot, a vasat, amely később az építőművészetet is átformálta. - Vasari a 16. századi Firenzében megírta a Festők életét. A 19. Századi Angliában, Samuel Smiles, korának megbízható barométere, megírta a Mérnökök életét. - Smiles mindenek felett hitt a józan értelemben és a mérsékletben, s talán ezért éppen csak említette a kor rendkívülibb egyéniségét, Isambard Kingdom Brunelt, akit méltán állíthatunk történelmünk korábbi hősei mellé. - Brunel született romantikus volt. - Noha kiváló mérnök volt már az apja is, és Brunel szigorú számításokat követelő szakmában nőtt fel, egész életében a lehetetlenbe volt szerelmes. - Fő művei: a Temze alatti alagút, a Clifton-híd, a Nagy Nyugati Vasútvonal, a Boksz-alagút és a saltashi-híd. A legmerészebb álma a Great Eastern gőzhajó volt. - Az első gőzös, amely 1838-ban átszelte az Atlanti óceánt, még csak 700 tonnás volt. Brunel gőzöse 24 ezer tonnásnak készült, s bár átkelt az óceánon, a sok késedelem és katasztrófa megölte tervezőjét. - Az új Forth-híd stílusa a mi stílusunk, a mi korunkat fejezi ki, ugyanúgy, ahogy a barokk fejezte ki a 17. Századot. Stílusa egy évszázadnyi mérnöki munka eredményét sűríti magába. Noha új alkotás, a matematika hagyománya, a nyugati gondolkodás egyik legfőbb, folyamatos hagyománya révén a múlthoz is kapcsolódik. - Az 1851-es Világkiállításra készült Kristálypalota vegytiszta mérnöki munka, Brunel elveit követő építmény. Lenyűgöző alkotás, noha kissé örömtelen a stílusa; az 1930-as évek funkcionalista építészei nem győzték magasztalni. Ebben a mérnöki alkotásban műtárgyakat állítottak ki. - Természetesen születtek hagyományos értelemben vett műalkotások, festmények, szobrok is a Nagy Kiállítás idején, de a nagy művészek kiöregedtek: munkáik kizárólag legendás és mitológiai tárgyúak voltak. A fiatalabb nemzedék lépést próbált tartani az idővel: társadalmi érdeklődést igyekezett mutatni. Angliában a leghíresebb kísérlet Ford Madox Brown nevéhez fűződik: ő kezdte festeni a Munka című kompozíciót. A kompozíció közepén ott láthatjuk a munkásokat, akiknek munkájától a 19. Századi virágzás mindenestül függött: hősiesek, izmosak, noha, mint minden Madox Brown figura, groteszkek is egy kissé. Madox Brown átlátott az embereken, különösen az aljasokon, s ez menti meg munkáját a társadalmi realizmus szokásos banalitásától. Műve azonban leíró festmény, s mint ilyen, óhatatlanul provinciális egy kissé. - Gustave Courbet és Jean Francois Millet forradalmárok voltak. - Millet 1848-ban valószínűleg kommunista lett, Courbet mindig lázadó maradt, majd 1849-ben megfestette egy kőtörő képét, pedig csak egy natiralista portrét akart festeni egy szomszédjáról. - Courbet hatalmas vásznat festett egy ornans-i temetésről. Szándékosan mellőzött minden művészi fogást, az alakok egymásnak való alá- és felérendelését is: az egy sorban álló figurák a halálban való egyenlőség gondolatát sugallják. - Millet munkásságáról ma már nincsen olyan nagy véleményünk, mivel élete vége felé számos szentimentális képet festett, ezekkel lett népszerű. A mezőn dolgozó férfiakról és nőkről készült rajzai azonban könyörtelenebbek, szókimondóbbak, s életközelibb élményeken alapulnak, mint a Courbet-festmények. - A 19. Század legjobb festménye Seurat: Fürdőzés című képe. Gyárkémények látszanak a háttérben, az előtérben keménykalap, magas szárú cipő és egyéb proletárjelképek. - A kép lényege nem a témája, hanem az, ahogy a reneszánsz freskók monumentális nyugalmát az impresszionisták vibráló fényhatásaival egyesíti. A művész független a társadalmi hatásoktól. - Soha még művészek annyira el nem voltak szigetelve a társadalomtól, meg a támogatás hivatalos forrásaitól, mint az úgynevezett impresszionisták. - A színek közlésére hagyatkozó, érzéki tájképfestészetüknek látszólag semmi köze a kor szellemi áramlataihoz. - A korszak legszebb két festménye Renoirtól való: Az evezősök reggelije és a Moulin de la Galette. Köznapi embereket látunk, akik szemlátomást jól érzik magukat a bőrükben. - Az impresszionisták nem keresték a népszerűséget. - Belenyugodtak abba, hogy köznevetség tárgya lett belőlük; végül még szerény sikereket is arattak. - A 19. Század egyetlen olyan nagy festője, aki népszerűségre vágyott a szó legtágabb értelmében, Vincent Van Gogh volt. - A sors kegyetlen iróniája, hogy ő volt az egyetlen, akinek egész életében morzsányi elismerés sem jutott. - A megbolygott társadalmi lelkiismeret, korai szakaszában, gyakorlatias, anyagi formát öltött. - A 19. Század vége felé azonban erősen felfokozódott a szégyenérzet a társadalmi állapotok miatt. A jótékonykodás helyett a vezeklés, jóvátétel igénye lépett színre. - S ezt az igényt a legerőteljesebben Van Gogh festményei, rajzai, levelei és egész élete fejezték ki. Leveleiből kiderül, hogy mélyen vallásos ember volt. - Munkássága első szakaszában két hivatás között, a festői és a hitszónoki hivatás között őrlődött. - Eleinte úgy hitte, hogy a lelkében dúló késztetéseket összeegyeztetheti oly módon, hogy rajzain és festményein megmutatja, micsoda bátorsággal és méltósággal viselik sorukat a nincstelenek – voltaképpen Millet munkáját akarta folytatni. - Élete végéig Millet motívumait másolta és teremtette újjá, még akkor is, amikor a ragyogó délszaki verőfény sárgára, narancsra változtatta képeinek eredetileg sötétzöld és barna tónusát. - Van Gogh hőse Tolsztoj volt, aki úgy tornyosult kora fölé, ahogy egykor Michelangelo, Dante és Beethoven. - Regényei a lankadatlan képzelőerő csodái, élete azonban következetlenségekkel volt tele. - Eggyé akart válni parasztjaival, mégis arisztokrata módjára élt. - Egyetemes szeretetet hirdetett, mégis arisztokrata módjára élt. 1910-ben temették. - Két évvel később Rutherford és Einstein megtette az első felfedezéseit: az új korszak nyitánya beköszöntött még az első világháború előtt. A tudomány persze nagy sikereket ért el a 19. Sszázadban, de ezek szinte mind gyakorlati, technikai haladást szolgálták. - A modern művészet zűrzavarának az oka végső soron ennek a mi új mikrokozmoszunknak a felfoghatatlanságában rejlik. Egy másik specialitásunk a pusztításra való hajlam. - Hiszem, hogy a rend jobb a káosznál, az alkotás a pusztításnál. Többre tartom a gyöngédséget az erőszaknál, a megbocsátást a vérbosszúnál. Mi vagyunk a történelem. Nem szabadna szem elől tévesztenünk, hogy mindnyájan részei vagyunk egy nagyobb egésznek, amelyet nevezzünk természetnek. A bizakodás hiánya minden egyébnél pusztítóbb lehet a civilizációra nézve. Cinizmussal, kiábrándultsággal éppolyan hatásosan tönkre tudjuk tenni magunkat, mint bombáinkkal. LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||